Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
IX. Szitkey László: Vízellátás és csatornázás
VÍZELLÁTÁS és csatornázás 341 A közcsatornázás kiépítettsége jóval elmaradottabb, mint a közműves vízellátás. Ez megnyilvánul egyrészt abban, hogy városias jellegű településeink nagyobb részében egyáltalán nincs csatornamű, másrészt a hálózat viszonylag kis kiterjedése következtében a meglevő művek többsége csak a város központját szolgálja ki. A vidéld csatorna- műveknek szennyvíztisztító telepei általában nincsenek, nem gondoskodnak a házi szennyvizekből nyerhető értékes anyagok hasznosításáról, bár erre hazai adottságaink, főként a szennyvíz-öntözés terén, széleskörű lehetőséget nyújtanak. A csatornaművek üzeme során gyakran szükséges az alacsony fekvésű területekről összegyűjtött szennyvizek átemelése. A befogadó magas vízállása esetén sem vezethető le a városi szennyvíz gravitációs úton, hanem szivattyúkkal kell átemelni. A szennyvíz- átamelö telepeken a nyári záporok alkalmával rövid idő alatt lehulló hatalmas csapadékvíz-mennyiség gyors átemelésére nagy teljesítményű szivattyúkapacitás — 5,9 millió m3/nap — áll rendelkezésünkre. Egy-egy év folyamán átemelt szenny- és csapadékvízmennyiség az idő- és vízjárási viszonyok függvénye, az évek során erősen ingadozik. A vállalati gazdálkodásban működő csatornaművek 1958. évben 165,4 millió m3, túlnyomórészt csapadékvizet emeltek át. Az átemelésre felhasznált 3,9 millió kWó villamos- energia és a fajlagos áramfogyasztás (0,023 kWó/m3) a kis emelőmagasság miatt nem jelentős. A szennyvíztisztítási technológia gyors fejlődése szükségessé teszi a világviszonylatban bevált eljárások hazai alkalmazásának tanulmányozására kísérleti szennyvíztisztító telepek létesítését. Legalkalmasabb e célra a Pesterzsébeten már megkezdett kísérleti telep építésének befejezése. Kívánatos ez azért is, mert a szennyvíz-károk és járványveszély csökkentése, ill. teljes leküzdése érdekében a vidéki csatornaműveknél általában hiányzó központi telepeket a következő években meg kell építeni. Tanulmányozni kell a szennyvíz-öntözés széleskörű bevezetésének lehetőségeit is. Debrecenben már ilyen irányú kísérleteket végeznek. IPARI CSATORNÁZÁS Az ipari és egyéb üzemek, közintézmények a termelésből, ill. rendeltetésszerű működésből szennyeződött vizeket területükön fektetett csatornákkal gyűjtik össze, és a szennyeződés összetételétől függő, különböző technológiával működő tisztítóberendezésekben teszik ártalmatlanná. Az ipari szennyvíz-kezelés keretében lehetőség nyílik a gazdasági szempontból értékes anyagok (reve, olaj, zsír, kátrány, fenol stb.) kivonására, így az ipari szennyvizek tisztítása gyakran szennyvíz-hasznosítással jár együtt. 9. ábra. Városok és községek tényleges szennyvízcsatornázásának fejlődése (Hergár Viktortól)
