Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
IX. Szitkey László: Vízellátás és csatornázás
336 vízgazdálkodásunk szamokban 1958. évi vízkivételek 11. táblázat Maximális vízkivétel (víztermelési kapacitás) Megnevezés Felszíni Felszín alatti tényleges vízvízkészletekből termelés* 1000 m3/nap 1000 m3/nap 1000 m3/nap m3/sec millió m3 Vízművek 76 914 990 11,5 290 Törpe vízművek, körzeti vízvezetékek 5 65 70 0,8 20 Közkutak — • 180 180 2,1 60 Magánkutak — 300 300 3,5 90 Ivóvízellátás összesen 81 1459 1 540 17,9 460 Üzemi, intézményi vízművek 3 917 533 4 450 51,5 1240 Bányavízkiemelés — 320 320 3,7 100 Ipari vízellátás összesen 3 917 853 4 770 55,2 1340 Vízellátás összesen 3 998 2312 6 310 73,1 1800 Mezőgazdasági vízhasznosítás (öntözés) összesen 14 860 14 860 172,0 605 Vízkivételek összesen 18 858 2312 21 170 245,1 2405 * Az öntözési tényszám kivételével számított adatok, ahol a víztermelési kapacitások átlagos igénybevételét 80%-ra vettük fel, az idényjellegű iparágak vízkivételét pedig csak a termelési kampány időszakában vettük figyelembe csatornázás) történik. A szennyvíz-csatornázás a járványokat terjesztő házi szennyvizek Ártalmatlanná tételével döntően közegészségügyi érdekeket, a csapadékvíz-csatornázás viszont az utcák, terek víztelenítésével, városrendezési és városesztétikai célokat is szolgál. A felszínen keresztül szabadon levegőző, élő vízfolyásokban tenyésző mikroorganizmusok — megfelelő oxigén utánpótlás esetén — a bomló szerves vegyületeket viszonylag rövid idő alatt nem fertőző, szervetlen ásványi anyagokra bontják le : természetes öntisztulás. A hígítás foka a bebocsátott maximális szennyvízmennyiség és a befogadó vízfolyás legkisebb vízhozamának aránya. Általában 1 : 500-nál nagyobb hígítás mellett kezelés nélkül, 1 : 300—1 : 500 hígítás esetén mechanikai, 1 : 300-nál kisebb hígításkor viszont csak mechanikai és biológiai tisztítás után lehet a házi szennyvizeket az élővíz biológiai vízháztartásának egyensúly-bontása, azaz járvényveszély nélkül a befogadóba vezetni. A közcsatornázás feladatait ellátó művek nagyságuk, ill. rendeltetésük szerint három csoportra oszthatók : közcsatornaművek (városi, községi, lakótelepi, üdülőhelyi csatornaművek), kis csatornaművek és körzeti csapadék-csatornák. A közcsatorna-művek (városi, községi, lakótelepi, üdülőhelyi csatornaművek) egy-egy nagyobb település, vagy kiterjedt összefüggő településrész házi, továbbá a veszélyes anyagoktól előzetesen megtisztított ipari szennyvizeket, valamint a csapadékvizeket zárt csőhálózaton keresztül, gravitációs úton vezetik el, az összegyűjtött szennyvizeket a tisztítótelepen (telepeken) teszik ártalmatlanná, esetleg hasznosítják, majd a befogadó vízfolyás vízállásától függően gravitációval, vagy gépi átemeléssel (szivattyúzással)
