Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)

IX. Szitkey László: Vízellátás és csatornázás

VÍZELLÁTÁS és csatornázás

333

8. táblázat

Az iparcsoportok és egyes iparáguk vízigényessége

Iparcsoport, iparág

1000 Ft teljes termelési értékre jutó fajlagos vízfelhasználás

friss vízre | összes vízre* ms/1000 Ft

Bányászat

27 2

28;3

Vas-, acél- és fémgyártás (kohászat)

9,3

49,7

Gépgyártás

1.1

3,6

Villamosgépipar

1,2

1,3

Műszeripar

0,9

0,9

Vas- és fémtömegcikkipar

0,7

0,7

Vili amosenergiaipar

348,0

564,0

Építőanyagipar

3,1

3,3

Vegyipar (gumi- és műanyagfeldolgozó iparral együtt)

11,2

19,8

Nehézipar

30,7

54,0

Faipar

1,0

1,1

Papíripar

27,4

97,0

Nyomdaipar

0,5

0,6

Textilipar

4,5

5,0

Bőr- és szőrmeipar

5,1

5,4

Ruházati ipar

0,3

0,3

Vegyesipar

2,2

2,3

Könnyűipar

3,5

6,9

Élelmiszeripar

10,2

14,8

IPAR

20,5

35,7

Vízigény es iparágak

Cellulóz- és papírgyártás

40,8

165,5

Cukorgyártás

25,8

42,0

Söripar

17,2

17,4

* = Forgatott vízmennyiséggel együtt.

bánya- és iparvidékeinken: az összes hiányzó vízmennyiség 62%-át Borsod-Abaúj- Zemplén megyéből, 9 % -át Komárom megyéből, 1 % -át a túlnyomórészt karsztos Veszprém megyéből jelentették. Budapesten az országos vízhiány 15%-a lépett fel, elsősorban a közvetlen vízvételezési lehetőséget nyújtó Dunától távolabb eső üzemekben, a Fővárosi Vízművek kapacitásának elégtelensége miatt.

Az üzemi vízellátó berendezéseknek jelentős űrtartalmu, alacsony és magasszintű víztározó terük van. Kimondottan ipari jellegű tározási létesítmények a hűtő és tározó tavak, melyeket kedvező adottságok esetén — hűtőtornyok helyett — tarozáson kívül vízforgatási célokra is használnak (9. táblázat).

A művek műszaki és gazdasági üzemelésének színvonala nem kielégítő. Nem érvényesül kellő mértékben a vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás elve, az üzemen belül