Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)

VIII. dr. Fóris Gyula: Halászat, víztározás

298

VÍZGAZDÁLKODÁSUNK SZAMOKBAN

13. táblázat

Az egyes termelő szektorok 1058. évi fajlagos halhozamai

Megnevezés

Üzemelt tó terület, kh

Bruttó

halhozam,

kg/kh

.A) Halgazdasági Tröszt

Alsósomogymegyei H. G.

1 964

370

Baranyamegyei H. G.

1 253

302

Biharugrai H. G.

1 511

422

Fejérmegyei H. G.

2 095

306

Felsősomogymegyei H. G.

1 973

365

•Hortobágyi H. G.

4 634

218

Szegedi H. G.

2 210

372

Tatai H. G.

1 779,5

351

Tolnamegyei H. G.

697,5

490

Balatoni Halászati Vállalat

265

274

Összesen :

18 382,0

325 (átlag)

B) Állami Gazdaságok

6 800

365 (átlag)

•O) Tsz tógazdaságok

Dunántúl (Tolna 234 kg/kh)

1 116

204

Duna—Tisza köze

254

118

Tiszántúl

1 448

165

Összesen :

2 818

180 (átlag)

14. táblázat

Halexportunk

Év

1920.

1923.

1928.

1932.

1933.

1939.

1950.

1953.

1954.

q

232

6757

12 722

11 200

15 930

14 696

5810

10 410

9761

Év

1955.

1956.

1957.

1958.

1959.

q

8960

7702

15 199

15 467

16 770

Alföldi viszonylatban, az élő- és holtmedrekben, valamint az egyes terepmélyedé- .sekben és kubikgödrökben történő víztározások mellett, nagy jelentősége van a síkvidéki tározásnak is. Ezek többirányú hasznosításra : belvízi visszatartásra, öntözővízpótlásra, ős járulékosan haltenyésztésre is szolgálnak. A síkvidéki tározók vizének leihasználása öntözésre azonban a vízminőség tekintetében óvatossági rendszabályokat .kíván meg.

Síkvidéki tározási lehetőség 600 millió m3, ami az öntözések négy hónapjára elosztva -57 m3/sec folyamatos vízsugarat jelent.