Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)

VII. Alcser J.–dr. Balogh J.–Hajdú L.–Kálmán M.–Pintér B.: Öntözés

238

vízgazdálkodásunk szamokban

Ezeknek az adatoknak a mérlegelésével kerül sor az öntözőcsatomák méretezésére.

Az öntözendő területek értékelésénél az alábbi talajfizikai jellemzőket vesszük figyelembe :

Arany-féle kötöttségi szám (Ak), víznyelési sebesség óránként, mm-ben (I), holtvíz-tartalom (HV%), bigroszkóposság (hy), vízkapacitás (VK%), hasznos víztartalom (DV%), térfogatsúly (Ts), hézagtérfogat (p%), gravitációs víz (p—VK).

A fenti értékek legnagyobb részét hazánk talajaira Mados László és Fekete Zoltán állapították meg. Az általuk meghatározott talajfizikai jellemzőket a különböző talajainkra a 25. táblázat tartalmazza.

Öntözőgazdálkodásunk vetésforgóinak jellemző sajátosságai :

az öntözés vetésforgói füves vetésforgók,

öntözést megháláló vagy kettőstermelésre alkalmas növények szerepelnek bennük,

5 — 6 évnél inkább hosszabbak mint rövidebbek,

valamelyik szakaszt, vagy kettőstermelés esetén legalább a főterményt, nem öntözzük,

a kenyér- és takarmánygabonák kismértékben szerepelnek bennük.

Az öntözőgazdálkodás különleges vetésforgói lehetnek :

1. Szántóföldi vetésforgók:

Élelmiszertermelő Rizstermelő vetésforgók Zöldséges vetésforgók Takarmánytermelő vetésforgók Ipari növénytermelő vetésforgók: Cukorrépás Dohányos Kenderes stb.

2. Réti vetésforgók:

Réti vetésforgók Legelő váltó vetésforgók