Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
VII. Alcser J.–dr. Balogh J.–Hajdú L.–Kálmán M.–Pintér B.: Öntözés
AZ ÖNTÖZÉSRŐL ÁLTALÁBAN Az öntözés a legmagasabb fokon álló agrotechnikai művelet, a mezőgazdasági termelés belterjesebbé tételének egyik igen hatásos eszköze, melynek eredményessége minden más agrotechnikai eljárást felülmúl. Az öntözés alkalmazása a mezőgazdasági kultúra magasabb színvonalú kifejlődését jelenti. Az öntözés ugyanis olyan belterjes mezőgazdasági kultúrát kíván meg, ahol a termés növelésének érdekében minden egyéb agrotechnikai eljárást (okszerű talajművelést, talajjavítást, trágyázást, vetésforgót, nemesített vetőmaghasználatot stb.) már alkalmaztak, új, kihasználatlan területek termelésbevonására sincs lehetőség, s így az egységnyi területre jutó termés mennyiségét kell fokozni. Mezőgazdasági termelésünk fejlődésének éppen ez a korszaka alakult ki nálunk. Eimek következtében öntözéseink a felszabadulás óta — egy évszázadnyi vajúdás után — folyamatosan, gyorsan és tervszerűen fejlődnek. Öntözéseink területi adatai Az öntözés kérdése hazánkban nem újkeletű, és nem az egyes aszályos évek óriási termés-kiesései tették fontossá, hanem inkább az, hogy a vízrendezési munkák többségének elvégzésével a vízhasznosítási munkák megindítására sor kerülhetett. A csapadékban szegény Alföld öntözésére már a múlt században készültek tervek, ezeknek Öntözések területi adatai 1946-ig 1. táblázat Év Az öntözés összesen kiterjedése ebből rizs Megjegyzés kh 1820. 1850. 1870. 5 800 6 500 9 000 Gábri Mihály : Öntözéseink fejlődése c. cikkből átvett adatok 1883. 18 745 500 1919-ig a régi országterületre vonatkozó adatok, melyek 1888. 25 370 — az öntözésre berendezett (tehát nem a ténylegesen 1898. 3(i 087 — öntözött) területeket jelzik 1908. 40 093 — 1919. 45 682 — 1920. 16 819 Öntözésre berendezett területek 1930. 26 675 — 1930. 14 623 229 Ténylegesen öntözött területek 1934. 16 228 112 1939. 24 000 130 V 1944. 28 000 8500 1945. 4 000 200 Adatgyűjtés nem volt, becsült adatok 1946. 6 000 2400
