Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
VI. Vaits Ferenc–Mayer László: Vízfolyások rendezése, lecsapolások, vízmosáskötések és talajcsövezések
214 vízgazdálkodásunk szamokban A talajvédelmi munkák következtében várható terméstöbbletek pedig őszi kalászosnál tavaszi kalászosnál kapásnál (szemterm.) kapásnál (gyök.-gumós) 1,6 q/kh 1,2 q/kh 1,8 q/kh 8,0 q/kh takarmánynál szőlőnél rét-legelőnél véderdőnél 5 q/kh 12 hl/kh 4 q/kh 2 m3/kh Sáncolósok A komplex talajvédelem együttesen alkalmazott módjainak egyike a sáneolás, ami alatt a lejtésirányra merőleges terephullámok kialakítását értjük. Alkalmazhatóságát a lejtési viszonyok és mikrodomborzat mellett döntően befolyásolja a talaj (típusától függő) vízfelvevő képessége és a termőréteg vastagsága. Megjegyezve, hogy a felszabadulás után nagyobb sáncolási munkálatokat csak az 1949—1951-es időszakban végeztek, értesülésünk szerint az azóta eltelt időben legfeljebb néhány 100 kh-at kitevő ilyen tevékenység volt. Az említett évek eredményei kultúrák szerint a 14. táblázatban találhatók. 14. táblázat Az 1949—1951. évek sáncolási munkái Év Mezőgazdasági Gyümölcsös Legelő összesen s á n c o 11 terület, kh 1949. 405 100 320 825 1950. 3538 968 366 4 872 1951. 2875 2256 — 5 131 Összesen : 6818 3234 686 10 928 Ennek megyei megoszlása : Baranya megye 928 kh Pest megye 659 kh Borsod megye 600 kh Somogy megye 786 kh Fejér megye 2027 kh Tolna megye 1097 kh Heves megye 225 kh Vas megye 526 kh Komárom megye 429 kh Veszprém megye 459 kh Nógrád megye 1842 kh Zala megye 1320 kh A vízfolyásokon végzett vízhozam- és hordalék-mérések A kisebb vízfolyások rendezési tervkészítésének alapja annak a vízmennyiségnek a meghatározása, amelyet a szükség szerint nagyobbítandó (szélesítendő, mélyítendő) mederben kiöntésmentesen (kártétel nélkül) levezetni kívánunk. Ezenfelül, tekintettel arra, hogy az állandó jellegű kis vízfolyások szélsőséges vízhozamai közötti arányszám sokkal nagyobb (15. táblázat), mint a nagy vízgyűjtőterületű folyóké vagy folyamoké, ismerni keit a jellemző vízhozamok előfordulási gyakoriságát is. Erre a kettős kérdésre többé-kevésbé egyértelmű választ egy-egy vízfolyáson rendszeresen végzett vízhozamméréseken alapuló vízhozam-görbe ad, ennek hiányában pedig a különböző számítási eljárások közelítik meg a különböző lefolyásra kerülő, ill. levezetendő vízmennyiségek valóságos értékét.
