Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
VI. Vaits Ferenc–Mayer László: Vízfolyások rendezése, lecsapolások, vízmosáskötések és talajcsövezések
vízfolyások rendezése, lecsapolAsok, VlZMOSASKÖTÉSEK 211 11. táblázat Jutalmazott társadalmi munka keretében végzett rét-, legelő-lecsapolások Megye Községek száma Év Megépített csatornák hossza, m Mozgatott földtömeg, m3 Lecsapolt rét, legelő terület kh Baranya 82 1957—59. 148 274 182 618 6 356 Bács-Kiskun 17 1957—59. 66 039 240 254 5 722* Békés 31 1957—58. 86 598 59 504 12 352 Borsod-Abaúj-Zemplén 59 1957—58. 41 970 90 595 1 312 Csongrád 8 1957—58. 14 112 18 858 1 600 Fejér 18 1957—58. 86 028 31 008 2 075 Győr-Sopron 33 1957—58. 69 595 87 635 4 680 Hajdú-Bihar 5 1958. ti Ttiíi 8 183 480 Heves 31 1957—58. 36 317 75 561 1 425 Komárom 3 1957. fi 500 7 916 770 Nógrád 43 1957—59. 98 834 168 220 9 375 . Pest 32 1957—59. 38 143 88 194 4 371 Somogy 108 1957—59. 220 961 492 911 12 355 Szabolcs-Szatmár 12 1957—58. 23 316 27 348 2 231 Szolnok 4 1957. 15 313 12 299 985 Tolna 74 1957—58. 85 629 238 460 4 295 Vas 29 1956—58. 112 419 153 303 7 236 Veszprém 58 1957—58. 162 462 151 601 7 423 Zala 82 1955—58. 454 368 681 337 25 533 * Az adatok hiányosak 729 1 773 644 • 2 815,805 110,576 kultúrnövényzetnek elborításával és nem utolsósorban a völgyekben levő vízfolyások, öntöző- vagy lecsapoló csatornák medrének feliszapolódásával, amellyel azoknak vízvezető képessége fokozatosan csökken. További szoros összefüggés következik abból is, hogy a talajpusztító agrotechnikával művelt lejtőkről a csapadék gyorsan lerohanva és a vízfolyásban összegyűlve nagyobb és hevesebb árhullámokat okoz, mint ott, ahol a vízgyűjtő területén a komplex talajvédelem hatása érvényesül. A talajvédelmi munkák így egyrészt kisebb mederméretek alkalmazhatásával a vízépítési beruházási, másrészt a feliszapolódás lassításával, a fenntartási költségeket csökkentik. Az erózió jelentőségére az alábbi számadatok utalnak : A körtvélyesi Állami Gazdaság területén 1953. június 10-én 70 perc alatt lehullott 63,5 mm csapadék a 10—14%-os lejtőn levő sáncolatlan szántóról 120 t talajt mosott le; a Szár község melletti völgyben 1953. június 9. és 10-én 63 mm-es 70 percig tartó zápor a lejtőirányban művelt kukoricaföldekről kh-anként 55 t talajt sodort le (Matyasovszky mérései) ; az 1953. június 9-i 240 mm körüli felhőszakadás Dad környékén kb. 4000 m2-nyi területről 276 t (296,7 t/kh), míg Kömlőd határában 1800 m2-ről 160 t talajt (512,4 t/kh) mosott le (Fekete Zoltán mérései). Az említett néhány példa is kellően bizonyítja az erózió súlyos talajpusztító hatását, az alábbi számadatok pedig az eróziónak a vízgazdálkodásban jelentkező következményeit mutatják : A Felső-Tápió medertisztogatási tényszámaiból megállapítható, hogy 8 év alatt a kisebb esésű szakaszokon 1,3—4,1 m3 feliszapolódást mértek fm-enként. Ez azt jelenti, hogy az ottani lösz és homokdombos vízgyűjtő terület minden 100 km2-e évente kb. 7 — 8000 m3 hordalékot szállít csak a folyómederbe, figyelembe nem véve az addig el nem jutó lesodrott talajrészeket (Babos Zoltán szerint). 14*
