Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)

II. Vázsonyi Ádám: Történelmi és hidrológiai adatok

TÖRTÉNETI ÉS HIDROLÓGIAI ADATOK

13

1952-ben kezdte meg működését a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, és ennek kebelében működik tovább mint külön osztály a korábbi Vízrajzi Intézet.

1953. oki. 1-én felállították az Országos Vízügyi Főigazgatóságot mint a Miniszter- tanács alá rendelt szervet. Szervezete felöleli és egyesíti a különböző vízgazdálkodási ágazatokat.

Az ár- és belvízmentesítés történetének jelentősebb eseményei

1426-ban és 1569-ben a Felső-Dunára, 1613-ban pedig a Tiszára vonatkozóan királyi dekrétum intézkedik : „a régi gátakat és töltéseket, amelyek a víz kiöntéseit feltartóztatják, de elromlottak, ismét kijavítsák és némely helyen megújítsák”.

1768-ban a Duna árvize Pest megyében 21 községet öntött el, és 557 ház ment tönkre.

1775. februári dunai jeges árvíz idején Pest 1200 házából 611 omlott össze, 27 Duna menti községben 1184 ház ment tönkre.

1778—1792. Megkezdődött az Ecsedi láp lecsapolása. A mai Lápi és Északi főcsatorna helyén épült csatornákkal azonban a lápon szétterülő Kraszna vizét ily módon sem sikerüli a Szamosba vezetni.

1799. márciusi jeges árvíz Pest alatt 6 helyen szakította át a gátat, és súlyos károkat szenvedett Pest, Foktő, Fájsz és Kalocsa.

1816. februárban a Tisza árvize Szegeden több, mint 1000 házat döntött romba. A messze elterülő árvízi elöntés júliusig tartott.

1838. márciusi dunai jeges árvízkor a Kisoroszinál képződött jégtorlasz vissza- duzzasztó hatására Esztergom víz alá került, és 853 ház közül 630 összedőlt. Ugyanekkor víz alá került Visegiád, Nyergesújfalu, majd Vác, Szentendrei-sziget és Óbuda jelentős részei. A Csepel-szigeti jégtorlasz hatására március 13 —15. között az árvíz a Vigadónál, majd a Soroksári úton át betört Pestre, és igen nagy pusztítást okozott. A 4254 házból 2281 összedőlt és 827 megrongálódott. 151 ember vesztette életét. A Pest alatti újabb és újabb jégtorlódások hatására kitört árvíz a Duna mentén 91 községet öntött még el, és további 18 210 ház pusztult el. Az összes kárt 70 millió akkori forintra becsülték.

1845. Széchenyit kinevezték a Tiszaszabályozás királyi biztosává, és megbízták a Flelytartótanács Közlekedési Osztályának megszervezésével. Műszaki tanácsadónak Vásárhelyi Pált rendelték ki mellé, aki megbízást kapott a Tisza-völgy ármentesítésére vonatkozó tervek elkészítésére.

1846. fan. Széchenyi megalakítja a Tisza-völgyi Társulatot, mint a helyiérdekű ármentesítő társulatok központi felügyeleti és hatósági szervét. Ez a társulat a később megalakult Duna-völgyi Vízitársulatok Szövetségével — az 1924. évben — „Tisza— Duna-völgyi Társulat” néven egyesült.

1846. aug. 27. E napon — Széchenyi jelenlétében — ünnepélyesen megindították Tiszadobnál az 55. sz. tiszadob — szederkényi átvágás munkálatait. Ezzel megkezdődött a Tisza-szabályozás honmentő munkája.

1856. Az 1852-ben alakult Hosszúfoki Ármentesítő társulat megépítette a Hosszú- foki, a Határér és Gyepes főcsatornákat.

1859. A Fehér-Körös Gyula és Békés közötti szakaszát átvágással megrövidítették, és a holt Fehér-Körösből lett az ún. Élővíz-csatorna.

1862. A tiszai védtöltés építésével egyidejűleg megépült Szolnokon a Milléri ésTisza- süly határában a Sajfoki zsilip.

1863. Bezdéd—Tiszabercel között elkészült a Belfő-csatoma.

1871-ben indult meg és 1875-ig tartott a fővárosi Duna-szakasz szabályozása, ami 8 154 000 akkori forintba került.

1872. Elkészült a tiszaberceli, ma is meglevő zsilip. E helyen az első zsilip fából készült 1860-ban.

1876. fehr.—márc. kában ismét pusztító jeges árvíz vonult le a Dunán. 31 helyen volt gátszakadás, részben a fővárosban, részben 116 község határában. Összesen 448 000 k. h. került víz alá, 51 ember esett áldozatul. Ugyanezen év márciusától a Tiszán, Körösökön és Maroson úgyszólván havonta vonultak le árhullámok, amelyek a csong- rád—szegedi Tisza-szakaszon mintegy 5 hónapig tartó árvízben összegeződtek. Szeged városa ekkor csak azért menekült meg, mert kiszakadt a gát és az ár a Sárrét felé vette útját.

1878. Elkészült az ország legelső belvízi szivattyútelepe Sajtóknál, Tiszasüly határában. 90 lóerős gőzgépe egy 1330 1/sec teljesítőképességű szivattyút hajt; ma is üzemképes.