Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
VI. Vaits Ferenc–Mayer László: Vízfolyások rendezése, lecsapolások, vízmosáskötések és talajcsövezések
vízfolyások rendezése, lecsapolások, vizmosaskötések 163 A Hernád az országhatáron túl 1000 m A. f. magasságban ered és Sajóhídvég alatt ömlik a Sajóba. A jelentékenyebb mellék-vízfolyások a határon túlra esnek. A fővölgy hazánkban eredő baloldali mellékvizei jelentéktelenek, mert a folyó a baloldali magaslatok körzetében folyik, és így mellékvölgyük rövid és vízgyűjtőjük kicsiny. A vízgyűjtő évi csapadéka 600—800 mm között váltakozik, a völgy alsó része már az alföldi csapadékzónához tartozik. A Tisza jobbparti vízgyűjtője Tiszapalkonya cs Ujlörincfalva között A vízgyűjtőt nyugaton hozzávetőlegesen Újlőrincfalva, Füzesabony, Sarud és Poroszló, keleten Tiszapalkonya és Kesznyéten községek határa, délen a Tisza, északon pedig a Bükk hegység előlejtőinek lába határolja. Az így körülhatárolt terület a Bükk hegység déli pliocen és pleisztocén dombvidékéhez csatlakozik, és a Tisza mai árterében laposodik el. Ezt. a Tisza felé lejtősödő dombvidéket és síkságot a Bükk hegységből lenyúló, egymással csaknem párhuzamos patakvölgyek tagolják. A völgyek a rög- hegység törésvonalát követik. A Bükk lába és a dombos vidék felépítésében a riolit- tufa uralkodó, amelyet helyenként andezit vált fel. A dombvidék altalajában az említett kőzeteket lösz, illetve mészszegény vörös agyagrétegek veszik körül. A dombok alján hordalék és kavicsrétegek találhatók, amelyeket az Eger, Csinosé és Hejő hordtak a Tisza felé Gelej és Mezőnagymihály, Mezőcsát és Tiszakeszi községekig. Az árteret átszelő Hejő, Csinosé, Kánya és Eger patakok a geológiai múltban mocsaras ártérben vesztek el, és nem ömlőitek a Tiszába. A vízgyűjtő altalaja barna, kisebb mértékben szürke erdei, továbbá mezőségi talaj. A vízgyűjtőnek főként a Tiszával határos lapályos területén kiterjedt vízerek találhatók. A hajdani erdőkből kevés maradt, összefüggő erdő-terület ma már nincs. Az évi csapadék mennyisége 550 mm körüli. A Felső-Zagyva vízrendszere A vízválasztó Apc-tól kiindulva a Mátra, nyugati nyúlványain a Nagyhársason, Harasztosbércen, Tóthegyestetőn keresztül eléri a vízgyűjtő legmagasabb pontját, a Galyatetőt (996 m A. f.), majd a Kővágótetőn, a Hármasbércen, a dunai vízrendszer határvonalán, a Szuha- és a Heródi-Bér-patak közös vízválasztóján halad végig, majd visszatér a Zagyva-medencébe. A határvonal keleten azonos a Tama vízválasztójával. A vízgyűjtő a hegyvidéki zónába tartozik. Domborzata rendkívül. változatos, az oldallejtők meredekek, hirtelen megtörve a változó szélességű Zagyva-medence szélén. A fővölgy esése Apc felett 1,7—7,0°/00, a csatlakozó mellékvölgyek 10—20°/00 esésűek. Az erdőborította terület az Apc feletti részen 203 km2 (33°/0) kiterjedésű. A Zagyva a Gömöri-hegység déli nyúlványához tartozó Medves hegycsoportban Zagyvaróna község közelében 540 m A. f.-i magasságban ered. Eredete után rövidesen kiér a hegyek közül és a Mátra északi lejtője alatt halad, majd áttör a Mátra nyugati, és a Cserhát keleti előhegyei közötti horpadáson. A Galga befogadása után eléri az Alföld északi szélét, majd Szolnoknál a Tiszába ömlik. Két legnagyobb mellékvize a Galga és a Tápió, amelyek a Cserhát, illetve a déli nyúlványok vizét hozzák. A vízrendszerre jellemző, hogy a felső szakasz torrens jellege átmenet nélkül kis esésű síkvidéki szakaszba megy át. A Tárná vízgyűjtője A Tama vízgyűjtője terjedelemre csaknem megegyezik a Zagyva szorosan vett vízgyűjtőjének nagyságával. Jásztelektől kiindulva Gyöngyösnél éri el kiterjedésének legnagyobb szélességét — kb. 45 km-t —, s északon a Mátra nyúlványáig terjed. A vízgyűjtő magassága a Zagyvába ömlésnél 93 m A. f., északon 950 m A. f. A felső résznek talaja nagyobbrészt homok és könnyen málló mészkő. Kisebb része a hevesi homokhátat, nagyobb része a Mátra bükkaljai tájegységébe tartozó részeket és a Mátra, valamint Bükk hegységi tájegység egy részét foglalja magába. A talajok ennek megfelelően változnak, a hegységtől délre savanyúnk, dél felé haladva inkább lúgosak, délen néhol szikesek. 11*
