Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
II. Vázsonyi Ádám: Történelmi és hidrológiai adatok
TÖRTÉNELMI ADATOK A vízrajzi szolgálat, a tudományos kutatás és kísérlet fejlődése 1823—1840. közt hajtották végre az ún. Dunai Mappáoiót Iduszár Mátyás, később Vásárhelyi Pál irányításával. 1833—1846. évek között készült el a tiszai felvétel Lányi Soma vezetésével. Ez ugyanolyan munkarészeket tartalmazott, mint a Dunai Mappáció. 1879-től jelenik meg a „Vízügyi Közlemények”. 1886. V. 1-én kezdte meg működését a Vízrajzi Osztály, az akkori Közmunka és Közlekedési Minisztériumban. Ekkor már 125 vízmércén észleltek. 1887-től jelenik meg évenként a „Vízrajzi Évkönyv”. Az első visszamenőleg 1876-tól közli a vízállásokat. 1889-ben indult meg a vízrajzi magasság jegyek és VO szelvénykövek elhelyezése. 1895-től naponta jelenik meg — mai alakjában — a Napi Vízjárási Térkép. 1898—1906. között adták ki a „A Tisza hajdan és most” e. kiadvány-sorozatot. 1929 —1934. között, a Duna—Tisza közén 149 kútból álló talajvízmegfigyelő kúthálózat létesült. 1924-ben alakult a Nemzetközi Dunabizottság, és szervezték meg a nemzetközi vízjelző szolgálatot. 1929-ben kezdődött a rádiós vízjelző szolgálat. (VITUKI ^eM kCZt^° me§ működését a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1952- ben a VITUKI megindította a ,, 1 lidrometeorológiai Adatok” e. és a „Magyar- ország Hidrológiai Atlasza” c. kiadvány-sorozatot. 1953- ban a VITUKI megindította a „Vízjárási Adatok” o. kiadvány-sorozatot. 1954- ben a VITUKI elkezdte a „Magyarország Vízkészlete” e. kiadvány-sorozat kiadását. 1955- ben kezdte meg működését a VITUKI nagy laboratóriuma. 1955-ben kezdődött a Műszaki Szemle negyedévenkénti kiadása. 1955. Az első önműködő távjelző vízmérce felállítása. 1957. A VITUKI „Tanulmányok és Kutatási Eredmények” címmel újabb kiadvány- sorozatot indított el. A vízügyi igazgatás fejlődésének adatai A XVII. és XVIII. századra vonatkozó számos feljegyzésből megállapítható, hogy már ebben az időben (főleg a Duna árvizei elleni védekezés és a dunai hajózás érdekében) végrehajtott helyi jellegű vízszabályozások központi, államigazgatási szervek irányításával folytak. Erre mutatnak a leírásokban előforduló Kir. Biztosok, Kir. Bizottságok, Hajózási Igazgatóság, Építési Igazgatóság stb. megjelölés. 1815-ben I. Ferenc király az újjászervezett Építési Igazgatóságot mint „Királyi Országos Építési Főigazgatóság”-ot megbízza a „Dunai mappáoió”-val. 1846. jan. 19-én megalakult Pesten a Tisza-völgyi Társulat, mint a Tisza völgyében működő ármentesítő társulatok központi szerve. 1847-ben a helytartótanácsnál működő Országos Építési Főigazgatóság szerveként Országos Közlekedésügyi Bizottmány működik. Elnöke Széchenyi István. 1848-ban megalakult az első magyar felelős minisztérium, amelynek közmunka és közlekedésügyd minisztere Széchenyi István lett. Ide tartoztak a vízügyek is.
