Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
V. Dobos István–Knézy László–Petényi Oszkár–Szőnyi István: Folyószabályozás és a Balaton szabályozása
FOLYÓSZABÁLYOZÁS ÉS A BALATON SZABÁLYOZÁSA 143 A folyó jégviszonyai kielégítők, jégtorlódás szempontjából veszélyes szakaszai nincsenek. Az elsődleges jégzajlás gyakran már november hóban megindul és december hó elején beáll a folyó. Az utolsó állójég általában március hó második felében elmegy. A /oly ószabályozási munkák a múlt század második felében indultak meg. 1900-ig összesen Í5 átvágás készült el, amelyekből a magyar szakaszra 8 átvágás esik. Ezek összes hossza 8,5 km, a holtkanyarok összes hossza pedig 34 km. 1945-ig három helyen épült partbiztosítés községek, ill. híd védelmére. A partvédőművek összes hossza mintegy 900 m. Két helyen (Felsőbereeki, Bodrogtorok) mederrendezés történt kereken 1000 fm hosszban. A megépített művek típusai: párhuzam-mű, kőburkolat, kőszórás, kődepónia, rőzsesátor. A megépített szabályozási művek hatására a beágyazódott meder állandósult, a medervándóriás megszűnt. A Tiszalöki duzzasztómű üzembehelyezésével a Bodrog egész magyar szakasza hajózható. A Sajó Bánrévénél lép Magyarország területére. A magyar szakaszon az átlagos esés kb. 44 cm/km. A folyó szakasz-jellege változó. Az országhatártól egészen Miskolcig — mintegy 80 km hosszban — közép-szakasz (kanyargós) jellegű, eléggé beágyazott mederrel. Miskojctól a torkolatig alsó szakasz (szétágazó) jellegű, alacsony partokkal, medervándorlásra erősen hajlamos. Vízjárása heves, az árhullámok gyorsan levonulnak, s árvíz csak néhány napig, legfeljebb egy hétig tart, A partok magassága és a meder szélessége erősen változó. A középvízi szabályozási szélesség a Hernád torkolata felett 40 m, alatta 50 m. A Sajó hordaléka túlnyomórészben homokkal kevert kavics, mely betonkészítéshez jól használható. A folyó egész magyarországi szakasza ilyen hordalékkúpon ágyazódott be. A folyó jégjárása nem mondható kedvezőnek. Elég gyorsan áll be a jég, s néha már november első felében befagy a folyó. A tavaszi jégzajlás csak 3—4 napig tart, de ilyenkor a jégdugulásra veszélyes éles kanyarokban (Űncd, Sajóecseg, Sajószent- péter, Kazincbarcika, Sajókaza és Vadna határában) a torlódó jég a kanyarulatokban erősen megrongálja a partokat. A folyószabályozási munkák során a középvízi szabályozás érdekében 1945-ig két átmetszés és 32 partbiztosítás épült meg, főként községi belsőségek és hidak védelmére, 1945 után pedig két mederátmetszés és tizenkét partbiztosítés készült. Az eddig összesen bevédett, illetve szabályozott folyó-szakasz hossza 18 200 m, tehát a Sajó magyar szakaszának alig 14%-a. A Sajón eddig épített és jelenleg is alkalmazott szabályozási, ill. partvédő-mű típusok: kőszórás, kőterítés, kavicsmagos keresztgátak, vezetőművek, sarkantyúk, 3—4 m3/m-es kődepóniák. A művek építésére használt kőanyag terméskő vagy műkő. Hajózás a Sajón nincs, ez a kérdés csak a folyó csatornázásával oldható meg. A Hernád Tornyosnémeti felett lép magyar területre és Sajóhidvég alatt torkollik a Sajóba. A magyar szakasz hossza 119 km, melyből kereken 9 lun magyar—csehszlovák közös határ-szakasz. A Hernád magyarországi útján alsó-szakasz-jellegű, szétágazó. A felső nagy esésű folyó-szakaszról leérkező hordalék lerakódik, s ennek- megfelelően a meder mind vízszintes, mind magassági irányban állandóan változik; a mederfenék emelkedő, a záto- nyosodás és medervándorlás jelentős. Vízjárása vegyes. Előfordult , hogy pl. Hidasnémetinél egy nap alatt 240 cm-t emelkedett a vízállás, ami a vízjátéknak kb. 52%-át teszi ki, ugyanakkor az árvizek apadása lassú, mert az átbocsátó vízgyűjtő talajvizei is táplálják a folyót. A leghevesebb áradások nyáron jelentkeznek. A magyar szakaszon a kisvízszin esése 30—40 cm/km között váltakozik, helyenkint ennél is nagyobb.
