Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
V. Dobos István–Knézy László–Petényi Oszkár–Szőnyi István: Folyószabályozás és a Balaton szabályozása
FOLYÖSZABALYOZAS ÉS A BALATON SZABÁLYOZÁSA 141 Kisvízi hajóútkitűzés — 100 cm-es szolnoki vízállás alatti tiszai vízállás esetén kezdődik. A szakaszon kiépített kikötő, ül. téli menhély nincs. A hajósok szükség-kikötőként a szolnoki közúti híd alatt a halparton levő meder-szakaszt használják. 4. A Csongrádi—déli országhatár közötti 94,6 km hosszú Tisza-szakaszon (252,6— 158,0 fkm) a folyó beágyazódása Csongrádiéi lefelé állandóan fokozódik. A meder anyaga már kötöttebb, és így a medervándorlás nem olyan nagyfokú, mint a Csongrád feletti szakaszokon. •«. A kisvízszin esése Csongrád és a csányteleki gázló (226 fkm) között 5,5 cm/km, innen tovább lefelé az országhatárig már csak 1,8—2 cm/km. Az árvizszin esése kb. 3,5 cm/km. A mederszélesség telt medernél Szegeden 250 m, a 0 víz síkjában pedig 200 m. A partok terepmagassága a 0 víz felett 6 m körül van. A folyó hordaléka a Maros-torkolat felett még finom iszapos homok, a torkolat alatt azonban már a Marosból érkező élesszemű homok lerakódik a mederben és zátonyt képez. Az 1957. évben Szegednél a Maros-torkolat alatt végrehajtott hordalékmérések alapján a közepes hordaléktöménység 533 g/m3, a közepes lebegtetett hordalékmennyiség 11 949 000 m3/év, a közepes görgetett hordalékmennyiség pedig 10 160 m3/év volt. A jégjárás nem veszélyes, jégtorlaszok ritkán fordulnak elő. A folyóba épített nagy műtárgy nincs, azonban Csongrád, ill. Szeged környékén tervezik a harmadik tiszai vízlépcső megépítését a tiszaburai II. számú vízlépcső megépítése után. A nagyvízi szabályozás során 9 átvágás készült, amivel az eredeti 146 km-es folyószakaszt 94 km-re rövidítették meg. Az átvágások hatására az átlagos sebesség megnőtt, s a folyó medre állandóan mélyült. Szegednél pl. az 1842. évi legkisebb vízhez mint 0 vízhez viszonyítva a későbbi évek során a legkisebb vízszint az alábbiak szerint alakult: 1842. év 0 cm 1869. év —158 cm 1921. év —222 cm 1946. év —246 cm Csongrádnál a lemélyülés mértéke még nagyobb, ott az 1842. évi 0 vízszinthez mint legkisebb vízszinthez képest 1950-ben —344 m volt a legkisebb vízállás. A középvízi szabályozás során 20 helyen épült a Tisza Csongrád—déli országhatár közötti szakaszán partvédőmű, összesen 25,5 km hosszban. Kisvízi szabályozás keretében 27 gázló, ill. mederrendezési munka folyt, összesen 27,8 km hosszban. Mind a partvédő-művek, mind a gázlórendezési művek a Tiszafüred—Csongrád közötti szakaszon is alkalmazott — az előbbiekben már említett — építési módok szerint készültek. Hajózás az év legnagyobb részében lehetséges. A gázlók nagyrészét rendezték. A hajóút kitűzése a csongrádi —100 cm-es vízállásnál kezdődik. A hajók teleltetésére Tápén a Maros torkolatával szemben 1928—29. években téli hajómenhely épült. Vízfelülete 25,000 m2 a fenék mélysége 0 alatt —2,50 m. Évente mintegy 10 000—12 000 m3 kotrás szükséges a lerakódott iszap kitakarításához. A Tisza mellékfolyói Az egyes mellékfolyókat külön-külön tárgyaljuk; fontosabb vízrajzi adataikat a 23. táblázatban foglaltuk össze: A Túr A magyar szakasz hossza 29 km. Mindkét partja töltésezett. Sonkád alatti 11,5 km hosszú torkolati szakasza 22 m fenékszélességű mesterséges csatorna-meder. A kisvíz átlagos esése a magyar szakaszon 25 cm/km;
