Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
IV. Tóth Géza: Belvízvédelem
BELVÍZVÉDELEM 113 A belvízi elborításokra, valamint az elszenvedett károkra vonatkozó statisztikai adataink meglehetősen hiányosak, kritikailag sem rendszerezték még, ezért a különböző nedves időszakokra vonatkozó felsorolásuk itt mellőzhető. Bizonyos megállapítások és következtetések azonban levonhatók az elborítósok és a kártételek nagyságából. 1939—1956. között eltelt 18 évben a belvízi elborítás 6 430 000 kh volt. Az elborítás okozta mezőgazdasági kár 5 182 000 000 Ft Épület, út, vasút és egyéb kár nagysága 1 295 000 000 Ft Összesen : 6 477 000 000 Ft 6 430 000 A fentiekből következően az évi átlagos belvíz elborítás-----— — = 350/200kh,ami a z összes belvízelborítósnak kitett területek mintegy 5%-a. A katasztrális holdra eső kár 6 477 000 000---------------— = 1007 Ft. 6 430 000 Ha az átlagos búzatermelést 9 q/kh á 200 Ft-nak vesszük, a katasztrális holdra vetített termés-kiesés 56%-os értékű. Az évi átlagos kár a belvízi elborítások következtében előálló termés-kiesés miatt 357 200 khx 1007 = 359 700 400 Ft. A kárt a belvíz által elborítható összes területre vetítve, az egy.kh-ra eső évi termés- kiesés értéke 55,— Ft. A fenti számok szemléltetően bizonyítják, hogy a belvízrendezési munkákat paran- csolólag a belvízelborítások által okozott kórok elhárítására irányuló törekvések irányítják. Mint már rámutattunk, a múltban sűrűn felhangzott a panasz a belvízrendezéssel járó súlyos költségeket illetően. Ez előtérbe hozta a belvízrendezés gazdaságosságának kérdését. Ennek a kérdésnek megoldása korántsem oly egyszerű, mint az az első pillanatra látszik. Ez abból is kitűnik, hogy az Országos Tervhivatal által rendszeresített gazdaságossági mutató, amely a beruházással elérhető évi haszon deviza forintban kifejezett értékének, a létesítmény üzemi bérköltség, anyagköltség, érték esői-: kenési leírás, valamint az álló és forgóeszköz lekötése miatt elmaradó nemzeti jövedelem összegének viszonyát kifejező szómérték, és amelynek gazdaságos beruházás esetén az egység körül kellene lennie — belvízrendezési beruházások vizsgálatánál — csak bizonyos módosításokkal alkalmazható. Normatívák alapján készülő vázlatos távlati tervek gazdaságosságának alátámasztására a fentebbiekben kimutatott károk részleges elhárításából származó terméstöbblet értékét vesszük a beruházás várható hasznának. Az elérhető haszon értéke szembeállítva a beruházás összegével, illetőleg az amortizációs idő kiszámítása a mutatója a várható gazdaságosságnak. Vizsgáljuk meg például ezen módszer szerint az előbbeni 6. részben tárgyalt belvíz- rendezésünk perspektivikus fejlesztésének gazdaságosságát. A fentebbi költségek természetesen 1952-es árszinten értendők. Mindenekelőtt megállapítandó országosan az egy ,, . 3 000 000 000 kh-ra jutó beruházási költség, ami------------------ Pd 420,— Ft/kh. A fejlesztés ideje . 7 150 000 30 évre tervezett, az egy évre eső fejlesztési keret tehát 100 000 000 Ft, amely összegből kereken 240 000 kh terület belvízrendezése végezhető el. Amint a fentebbi statisztikai adatok alapján megállapítottuk, az egy kh-ra eső évi kár értéke 55,— Ft. Azonban a belvízi elborításoknál a kh-ra vonatkoztatott termés- kiesés átlagában csak 56%. így a belvízrendezési munkák fejlesztésénél sem mondhatjuk, 8 Vízgazdálkodásunk számokban
