Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)

IV. Tóth Géza: Belvízvédelem

102

vízgazdálkodásunk számokban

30. táblázat

A csatorna-rendszereken levő műtárgyak

Duzzasztó

17

db

Zsilip

95

db

Csőzsilip

283

db

Bujtató

17

db

Hidak, csőátereszek kb.

2100

db

Belvízvédekezés! szakaszok száma 8 db

Csatorna-őrjárások

száma 77 db

Szállítható szivattyúk

száma 227 db (63,9 m3/s)

Belvíz-csatornák tisztogatására nádvágógép 3 db

31. táblázat

Szivattyútelepek

Rendszer

Szivattyútelep

elnevezése

Teljesítménye

m3/sec

50 b

Tiszakeszi

5,0

b

Tiszacsegi

2,4

52

Tiszafüredi

1,1

53 a

Alsófuttaki

1,2

54 a

Hamvasi

3,2

b

Borz I. számú

3,2

b

Borz II. számú

6,0

55 a

Kiritó

1,5

a

N a gyködm önösi

1,0

c

Csurgói

1,3

56 a

Kernyei

3,4

57 a

Felmentő

1,0

58 a

Halasi

1,5

a

Lukácai

0,3

a

Poltralápi

0,2

c

Papzugi

0,4

16 db összesen :

33,3

Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok

Belvízrendezési területe a Tisza jobb partján Sarud, Lakitelek között, valamint a Hortobágy, Berettyó, Hármas-Körös és a Tiszafüred—Csongrád közötti Tisza-szakasz által határolt részben fekszik. A Tisza jobbparti területén levő öblözetek kiterjedése 2598 km2, a Tisza balparti része 2902 km2, vagyis összesen 5500 km2. Ebből mély fekvésű belvíz-ártér 3650 km2. A belvíz-elborításoknak kitett terület átlagos tengerszint feletti magassága 86—110 m A. f., a Tisza menti homokvidék és a jobb parton elterülő öblözetek vízgyűjtőjének magasabb részein 120—130 m A. f.

A területen belül a talajeloszlás rendkívül változatos. Legnagyobb kiterjedésű a mésztelen vagy közepesen kötött savanyú réti agyagtalaj, de megközelítő kiterjedésben található lösztalajon kialakult mezőségi vályogtalaj. A Tisza jobbparti terület déli részét meszes homok borítja. Fakadóvizes terület a Tisza mentén a Körös Tiszazugot magábafoglaló Sas—Csépa—Csongrádi öblözet szikes terület kiterjedése közel 200 ezer kh. Művelési ágak szerint a megoszlás 75% szántó, 15% rét, legelő, míg a többi beépített, vízállásos és egyéb terület. Erdőterülete 1% alatt van.

A tárgyalt terület az ország egyik legszárazabb része. Az évi csapadék alig haladja meg az 500 mm-t és különösen a vegetáció időszakában rendkívül kevés, nagyon ingadozó a mennyisége. Belvizek főleg hóolvadáskor keletkeznek, de többször előfordult a vegetációs időszak kezdetén is.

A talajvízszint főleg az öntözések elterjedése óta magas, és a rizstelep.ek közelében nyáron is megközelíti a terepszintet.

Az átlagos kiépítés 19 1/sec km2 a szükséges 34 1/sec km2 helyett, vagyis 56%-os*