Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
IV. Tóth Géza: Belvízvédelem
BELVÍZVÉDELEM 89 Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár Belvízrendezési területei a Duna jobb partján Ercsi—Báta közötti, töltésekkel védett szakaszán, a Nádor és Kapos csatornák völgyeletében varrnak. Ezek a területek közigazgatásilag túlnyomórészt Tolna megye, a Nádor-csatorna felső szakaszát illetően Fejér és kis részben Veszprém megye területére esnek. Összes kiterjedése 862 km2. Csatlakozó külvízi terület nagysága 1191 km2. A belvíz-rendszerek tengerszint feletti magassága 95—160 m között változik. A talaj túlnyomórészt meszes középkötött vályog, erősen kötött vályog és meszes televény homok. Kisebb mértékben szikfoltok és tőzeg előfordulások is vannak. A Kapos völgyelete gyengén savanyú láptala . A mezőgazdasági művelés szerinti megosztásban á terület 60 % -ban szántó, 40 % -ban rét, legelő és egyéb. A talajvíz szintje közepesen 2—3 m-re van a terep alatt. A maximális talajvízszint 0—1 m, minimális 4—6 m. Az évi átlagos csapadék a klímavidéktől függően 551 — 715 mm között változó. A belvízelborítésoknak kitett terület négy rendszerre tagozódik, és összesen 6 öblözetből áll. Jelenlegi átlagos kiépítettsége 34 1/sec km2, gravitációs levezetésre 32 1/sec km2, szivattyús átemelésre 5 1/sec km2. Bel víz-rendszerek 12. táblázat SorNeve üblözetei KitérjeFajlagos kiépítés, 1/sec km2 szám dése, km2 jelenlégi szükséges a) Szekszárd— Simontornya 110 49 60 b) Cece—ősi 155 53 60 c) Tolnanémedi Dombóvár 72 22 60 8. Nádor-csatorna—Sió— Kapos 337 45 60 10. Budapest alatti jobb part c) d) Ercsi Adonyi öblözet 46 48 37 59 50 70 94 48 60 11. Tolnai Duna jobb part a) Paks —F add—B ogyis zl ó, Dunakömlőd 195 33 40 12. Szekszárd—Bátai Ua. 236 15. 40 összesen : 4 rendszer, 6 öblözet 862 34 50
