Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)
IV. DETERMINISZTIKUS TÁROZÓELMÉLET
71 Minthogy azonban a gyakorlatban az érkező vízhozam időfüggvénye többnyire - mint pl. a IV.9. ábrán is látható - tapasztalati görbe alakjában ismert, a (4.21) egyenlet csak numerikus módszerekkel oldható meg. d) Numerikus meg old ás Az egyenlet numerikus megoldása érdekáben a folytonos l(t), s(t) és A(t) időfüggvényeket diszkretizálni kell. Ezt - a IV.9. ábrának megfelelően - 1 órás időközökre való bontással végezzük el. Ezután a IV.9. ábrán látható árhullámnak a tározón való áthaladását a IV.10. ábrán adott jelleggörbe segítségével, a vízeresztő műtárgyat pedig a IV .11. ábra jelleggörbéi.ill. a (4.19) egyenlet eegitságével, diszkrét lépésekben végig kell számolni. Ezt az eljárást ■tározó-routing"-nak nevezzük. A fenékkiürltő méretezésekor a fenti b) pontban ("A megoldás útja') részletezett okokból a (4.19) egyenletnek csak az első tagját használjuk fel. Amint majd 8 következő fejezetben bizonyítjuk, az árvizi túlfolyó méretezéséhez viszont a (4.19) e- gyenletnek csak a mósodik tagjót hasznóljuk fel. Minthogy az e- gyenlet két tagja csak a h érték kitevőjében különbözik egymástól, egyébként viszont a "tározó-routlng* eljárás teljesen ugyanaz fenékkiüritők és árvizi túlfolyók esetében, a módszer számszerű alkalmazásét az alábbiakban csak egyszer mutatjuk be, éspedig egy, a következő fejezetben ismertetendő árvizi túlfolyó méretezésének a példáján. a) A feladat Az előző példában leírttal azonosba IV.10. és IV.11 .ébrével jellemzett rendszer árvízi túlfolyóját kell méretezni. Adottak« 1. A IV .9. óbra szerinti méretezési órhullám. 2. A IV.10. ábra szerinti tározési jelleggörbe.
