Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)

IV. DETERMINISZTIKUS TÁROZÓELMÉLET

67

Az nem mondható meg előre, hogy a különböző árhullámok közül melyik lesz a tározó méretezése szempontjából mértékadó. 6 kérdésre a IV.3.3 szakaszban még visszatérünk.

IV.3.2 Tározóméretezás talt3éqtől függő vizeresztás esetén

Az árvizi tározók méretezésekor a kiválasztandó méretezési árhullámon kivül még kát értéket kell meghatározni, t.i. a szükséges tározóteret ás a megengedhető vizere3ztést. E két paraméter között olyan értelmű kapcsolat van, hogy a vizeresztás annál kisebb lehet, minél nagyobb a rendelkezésre álló tározótér. A konstans szabályozási vízhozam esetére (lV.3.3 szakasz) ezt az összefüggést a tározóhatásgörbe egyértelműen jellemzi.

Itt azonban először a tározó üzemeltetése szempontjából legegyszerűbb esettel foglalkozunk, amikor t.i. az árvízi tározó vizeresztő műtárgya csupán valamilyen nem zárható fenékkiürltő - pl. egy cső vagy egy négyszőgkeresztmetszetü áteresz - valamint egy tehermentesitő árvízi bukó.

8) A feladat

Adottak: 1. A IV,9. ábrán bemutatott (a IV.3.1 szakasz szerint előállított) mértékadó méretezési árhullám.

2. A tározótérfogat-gőrbe (felső szakasza a IV.10,ábrán látható) és a tározó kapacitása (vagyis az árvízi túlfolyó szintje alatti térfogata).

3. A fenékkiürltő és az árvizi túlfolyó hidraulikai Jelleggörbéje. A két műtárgy méreteit hozzávetőleges becslássel vettük fel, azonban a méretezés során igazolni kell még, hogy e méretek csakugyan optimálisak (iv.ll, ábra).

Meghatározandó: A fenékkiürltő nyílás minimális keresztmetszete úgy, hogy a méretezési árhullám az árvizi túlfolyó működése nélkül áthaladjon a tározón.