Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)

IV. DETERMINISZTIKUS TÁROZÓELMÉLET

58

árviztőmeget (ahol _t az az időtartam, amely alatt qCO >Qs). Ezután valamennyi igy kapott F érték figyelembevételével gyakorisági elemzést végzünk, ugyanolyan elv alapján, ahogy pl, az árvizi csúosvizhozamok gyakoriságát elemezzük ^DFG,1972].

E módszerrel kiszámítható pl. a 10C éves árviztömeg. Ha ehhez, az észlelt árvizek ismeretében, hozzárendelünk egy megfelelő árhullám-időfüggvényt, megkapjuk a tervezett tározó "100 éves méretezési árhullámát“.

IV.3.1.2 A csaoadékadatok előkészítése a méretezési árhullámok előállításához

E szakaszban a csapadék-lefolyásmodellekhez bemenő értékekként igényelt, észlelt csapadékadatoknak az előbbi táblázat

5. pontjában említett feldolgozásáról lesz szó. Ha a tervezett gát szelvényére vonatkozó vizhozamészlelés nincs vagy csak i- gen rövid, akkor a méretezési árhullámokat tanácsos ilyen csapadék-lef olyásmodellek segítségével előállítani, amelyeket röviden már a III. fejezetben is tárgyaltunk. Ezek rendszer-bemenetként meghatározott gyakoriságú csapadék-időfüggvényeketi- gényelnek. Az árvizi csúcsvizhozamokkel ellentétben a csapadék esetében nem elég a gyakoriság megadása, hanem ráadásul a hozzátartozó időtartamot és ezen belül az intenzitás időbeli megoszlását is meg kell adni.

Számos bel- és külföldi meteorológiai intézettől beszerezhetők a csapadék intenzitása, tartama és gyakorisága közötti összefüggések különböző területekre érvényes dokumentációi. Alakjukat tekintve ezek zömmel “intenzitás-gyakoriság-tartam“- diagramok.

Példaképpen a IV»5.a. ábrán a koreai Pusan meteorológiai állomás “intenzitás-gyakoriság-tartam’-diagramját mutatjuk be.

A IV.5.a. ábrából tetszőleges gyakorisághoz és csapadék- időtartamhoz leolvasható a hozzájuk tartozó átlagos intenzitás.