Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)

IV. DETERMINISZTIKUS TÁROZÓELMÉLET

IV. DETERMINISZTIKUS TÁROZÓELMÉLET

Ellentétben a 'Sztochasztikus tározóelmélet" cimü V. fejezettel, amelyben a hidrológiai folyamatok sztochasztikus Jellege a módszertan nélkülözhetetlen alkotórésze, ebben a 'Determinisztikus tározóelmélet“ cimü fejezetben csak olyan, a tározókkal kapcsolatos eljárásokat és folyamatokat tárgyalunk, amelyek fizikailag determináltak,vagyis amelyek esetében a rendszer bemeneté és kimenete között fizikai alapon okozati összefüggés állapítható meg, ahol is a rendszer egy vagy több tározóból áll.

E szempontból teljesen mellékes, hogy a rendszer bemenete * Cpl. a mértékadó árhullám) hidrológiai értelemben determinisztikus (pl. egy történelmi árviz) vagy pedig sztochasztikus Jel- legü-e (pl. egy 20 éves szimulált árhullám). A rendszer ill. a hozzátartozó determinisztikus tározóelméleti modell szempontjából ugyanis mindkét esetben determinisztikus rendszerbemenetről van szó.A determinisztikus tározóelmélet eljárásainak hatékonysága tehát nem függ attól, hogy a bemeneti értékeket hidrológiai értelemben a determinisztikus vagy a sztochasztikus hidrológia módszereivel állitották-e elő.

A IV. fejezetet úgy építettük fel, hogy először is a téro- zótervezés szempontjából fontos néhány fogalmat és Jellemzőt magyarázunk meg (iV.l). Ezt a tározók működésének a tározórend- szerfüggvények matematikai levezetésével történő bemutatása követi (ív.2). Ennek alapján a következő szakaszokban egyedi árvízi tározók és tározócsoportok determinisztikus méretezésére szolgáló több eljárást mutatunk be (lV.3). Az utolsó alfejezet (iV.4) a vízellátási tározók egyik determinisztikus méretezési eljárását mutatja be.