Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)

II. A TÁROZÓK TERVEZÉSI STRATÉGIÁI

27 Ebben a műben e módszerek alkalmazásával elsősorban kisebb - csak egy vagy néhány tározóból álló - rendszerekre fogunk szo­rítkozni, mivel a nagy rendszerek akkora munkát igényelnek, a- melynek bemutatása túlnőne e mű keretein. XX.2 A CÉLFÜGGVÉNY ÉS A MELLÉKFELTÉTELEK MEGF0GALMAZA5A A valamely tervezéssel kapcsolatos célokra vonatkozó el­képzelések számszerüsitése nem mindig megoldható feladat. Az o- lyanféle politikai célok, mint bizonyos területek benépesítése öntözőmüvek létesítésével vagy más területek jövedelemstruktu- rájának javitása, éppoly nehezen számszerűsíthetők, mint az ár­vízvédelem haszna (ha emberéletek forognak veszélyben), vagy az olyan szociális célok, mint például üdülési övezetek létesítése mesterséges tavak partján, vagy akár az esztétikai célok, mint például egy táj megszépítése. Ezeket a nem számszerűsíthető ér­tékeket "intangibilis" tényezőknek nevezik. Vannak tehát olyan tervezési feladatok, amelyek célkitűzé­se számszerüsithető (pl. egy vizerőmü által hajtott maximális haszon) és vannak más feladatok, amelyek célkitűzése mindenkép­pen csak minőségileg fogalmazható meg. A rendszertechnika módszerei általában csakis számszerű­síthető tervezési célkitűzésekre alkalmazhatók. Ezeket az un. célfüggvény fejezi ki. A célfüggvény meghatározása: olyan (ma­tematikai) kifejezés, amelynek segítségével meghatározhatók va­lamely rendszer működésének következményei, ha ismertek a rend­szerváltozók (pl. a tározótérfogatok) kezdeti értékei, valamint ha a rendszerparaméterek (pl. a fizikai méretek) és a rendszer működési rendjének szabályai ugyancsak előre adottak [HALL.DRA- CUP 1970] . Viszonylag egyszerűek az olyan, pénzben kifejezett célfüggvények, amelyek pl. egy öntözőrendszer netto hozadékát, vagy az árvízvédelem elhárította károkat pénz-egységekben adják meg. Már most a rendszertechnikai módszerek úgy használják fel

Next

/
Thumbnails
Contents