Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)
VII. A KÜLÖNBÖZŐ MÓDSZEREK EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA ÉS KOMBINÁCIÓIK
275 irodalomjegyzéket), majd az ismertetés szóméra ki kellett válogatni azokat a módszereket, amelyek máris kiállták a tüzpróbát, vagy amelyeknek az alkalmazása legalábbis nem kifogásolható.Miután igy - részben a németországi hidrológiai viszonyokra való kísérleti alkalmazással - megkíséreltük különválasztani a konkolyt a búzától, nem volt többé akadálya a rendszerezésnek ás a módszeres - habár korántsem teljességre törekvő - ismertetésnek . Ha megpróbáljuk elképzelni a tározótervezési módszerek kutatási területén várható fejlődést, tartanunk kell attól, hogy az e területről érkező információáradatnak mind a terjedelme, mind pedig a minőségi egyenetlensége erősen továbbfokozódik. Minthogy azonban nem-szaporitható vizkincstartalékunkat a növekvő igények miatt egyre hatékonyabban kell hasznosítanunk, a Jövőben is lesz értelme annak, hogy keressük a tározótervezás újabb és Jobb módszereit, vagy pedig magunk is közreműködjünk o- zok továbbfejlesztésében, A kutatási területen ta/éksnykadő mérnöknek ennek során egyre inkább az le3Z a feladata, hogy az e- gász világból hozzá érkező rengeteg publikáció közül kiszűrje azokat, amelyek valóban hasznosak lehetnek a gyakorlat számára, és hogy ezeket a gyakorlati tervező számára érthető formában hozzáférhetővé tegye, A gyakorlatban tevékenykedő mérnöktől ma mér semmiképpen sem várható el, hogy tulajdonképpeni munkái mellett még a közlemények egyre duzzadó áradatát is tanulmányozza, hiszen úgy tűnik, hogy ez a feladat már-már a kutatók teljesítőképességét is meghaladja. Az viszont korántsem volna optimális helyzet, ha az információk és az ösztönzések csak az egyik irányban áramlanának. A kutatónak is szüksége van ösztönzésekre ás a gyakorlati problémákkal való szembesítésekre ahhoz, hogy reális és hasznosítható kutatást végezzen.
