Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)

VII. A KÜLÖNBÖZŐ MÓDSZEREK EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA ÉS KOMBINÁCIÓIK

267

A/2 eseti A tervezési cél és s peremfeltételek nem fogalmazhatók meg matematikailag.

Ilyen esetekben a mérnök hajlamos arra. hogy a klasszikus összegzővonal-eljérást alkalmazza. Ha hosszú észlelési sorozat áll rendelkezésre, amely néhány határozottan száraz periódust is tartalmaz, választhatjuk éppenséggel ezt a klasszikus eljárást, csak ne feledjük, hogy az alapjául szolgáló méretezési kritériumok nem tisztázottak /IV.4, VI.II.2 ás VI.II .3 szakasz). Lényegesen jobb azonban, ha az összegzővonal-eljérást a szimulációs eljárással kombináljuk (vi.II.2.3).

Ha viszont a tervező tudni akarja, hogy a tervezendő létesítménynek mekkora a hidrológiai csődvalószinÜ3ége, akkor a sorbanállási elmélet alapján való méretezést ajánljuk (v.5 és

V. 6 alfejezet).

*B* típusú (árvízvédelmi) tározók méretezése

B/l esett A tervezési cél és a peremfeltételek matematikailag megfogalmazhatók.

Ezesetben, az A/l esethez hasonlóan, az analitikus optimálási eljárások alkalmazása ajánlható. Minthogy a célfüggvény, adatok hiányában, többnyire nem fejezhető ki pénzegységekben,a

VI. 1.3.2 szakaszban alkalmazotthoz hasonló, nem-pénzegységü célfüggvények használata ajánlható. Egyébként az A/l alatt mondottak értelemszerűen itt is érvényesek.

B/2 eset; A tervezési cél és a peremfeltételek nem fogalmazhatók meg matematikailag.

Ezesetben a klasszikus módszer valamely szélsőséges, történelmi árvizre (a Duna vízgyűjtőjén pl. az 1954 évi árvízre) történő méretezés. Ezt az eljárást nem ajánljuk, mivel méretezési kritériuma egyáltalán nem tisztázott.A determinisztikus eljárások körébe tartozó másik eljárás a maximálisan lehetsé