Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)
VII. A KÜLÖNBÖZŐ MÓDSZEREK EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA ÉS KOMBINÁCIÓIK
263 szőr, esetenkint bizonytalan hosszúságú ldötartaara kiürült u- gyanakkora, aint az a sorbanálláai olaélet alapján aératezett 3 tározó, amely A » 22,37 a /s vízszolgáltatás sellstt, 5 %-os valószínűséggel ninden ávben egyszer, de akkor legfeljebb 1 hónapos ldötartaara, kiürül. E kapcsolat isnerate bizonyára naa sokat ár a gyakorlati tervezés szénára. Csak azért fogalmaztuk aeg, hogy rávilágítsunk, hogy az azonos paraméterekkel dolgozó kát eljáráa különböző eredményeket ad. Jóllehet a kitűzött faladat azonoa. Ennek oka a méretezési kritériumok különbözősége, aai újabb bizonyítéka annak - amire már a II. fejezetben is rámutattunk - menynyire fontos, hogy a méretezési és döntési kritériumokat helyesen válasszuk meg. A tervező a sorbanálláai elmélet és a szimulációs eljárás összehasonlításából néhány, a tórozóaéretezés szempontjából fontos következtetést vonhat le. A sorbanálláai elméletnek van néhány lényeges hátránya > Nem tudja - vagy csak nagy nehézségek árán tudja - érvényesíteni az érkező vízhozamok korrelációját, aminek következtében túlságosan kis (a Kinzig példája esetében a ténylegesen szükségesnél 20 %-kal kisebb) tározókapacitást eredményez. Nem tudja figyelembevenni a sokéves tározóhatást, továbbá eléggé rugalmatlan, ami miatt komplex rendszerekre (pl. tározócsoportokra) csak nehezen alkalmazható. Mindezekkel szemben van egy nagy e- lőnye: lényegesen kevesebb gépidőt igényel, mint az azonos fsl- adat megoldásához szükséges szimuláció, aminek következtében kisebbek az alkalmazása esetén felmerülő tervezési költségek. A szimulációs eljárások mentesek a sorbanállási elaélat fentiekben felsorolt hátrányaitól! mind a vizhozemkorreléciót, mind a sokéves tározóhatást figyelembe tudják venni, s azonkívül igen rugalmasak is. Viszont több számológép-időt igényelnek, tehát az alkalmazásukkal való tervezés drágább.
