Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)
VII. A KÜLÖNBÖZŐ MÓDSZEREK EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA ÉS KOMBINÁCIÓIK
258 datok segítségével és előre megadott csődvalószinüség figyelembevételével. Minthogy a tározó üzemelésével kapcsolatban a VI.1.1.2 szakaszban bemutatott példa, a tározókapacitás iterativ változtatásával, ugyancsak méretezési problémává alakítható át, mind a négy - a IV., az V., a VI.I. és a VI.II. - főfejezet egy-egy lehetőséget tartalmaz a Kinzigen építendő vízellátási tározó tervezésére. A bemutatott eljárások tehát nem a feladat kitűzésében térnek el egymástól, hanem - az elsősorban elméleti jelentőségű módszertani különbségek mellett - a méretezési kritériumok tekintetében, amelyeknek alapján a tervezést el kell végezni. Az adott egyedi esetben esedékes döntésre vonatkozóan a VII.1.3 szakasz legalább irányelveket igyekszik közölni. Előbb azonban kissé behatóbban meg kell vizsgálnunk a sorbanállási elmélet és a szimuláció egymáshoz való viszonyát. VII.1.2 A sorbanállási elmélet és a szimuláció összehasonlítása egy vízellátási tározó méretezésének példáján A Kinzig folyón, Schwalbach-nál épithető hipotetikus tározónak mind a sorbanállási elmélet, mind a szimuláció segítségével történő méretezéséhez elég terjedelmes számításokat végeztünk. Ezért most célszerű lenne összehasonlítanunk a méretezési eredményeket. Rögtön kitűnik azonban, hogy a valószínűségelméleti méretezési kritériumok megfogalmazásának különbözősége miatt ez az összehasonlítás közvetlenül nem lehetséges. A tározóméretezóshez - az érkező vízhozamon kívül - három paraméter fontos: 1) az igényelt vízkivétel 2) a szükséges tározókapacitás 3) a vízszolgáltatás megválasztandó biztonsága, illetve a vizigénykielégités elégtelenségének tűrhető valószínűsége.
