Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)

VI. OPTIMÁLÁSI eljárások

249

Ugyanez a módszer annak a feladatnak a megoldására Is alkalmazható, amikor egy egész árvízvédelmi rendszert kell optimálisan -méretezni, beleértve az optimális szabályozási vízhozam meghatározását. Ilyen esetekben az egyes folyószakaszok szabályozási keresztszelvényeit egy-egy további, az utóbbiakat jellemzó keresztmetszeti paraméterrel adjuk meg és a célfüggvényt újrafogalmazzuk. A szabályozási szelvényt pl. olyan keresztszelvényként határozzuk meg, amelyből átlagosan csak minden m-edik évben láp ki a viz. A méretezéssel pedig a tározók ás a mederszabályozás olyan kombinációját határozzuk meg, amely ezt a szabályozási keresztszelvényt minimális épitési költségekkel állitja elő. Ennek során figyelembe kell venni, hogy a vlzhozam-időfüggvény tározó-okozta kisimulásának következtében a tározótór növekedésével az - elöntés! gyakoriság a- lapján meghatározott - keresztszelvény nagysága csökken.

Mind az automatikus vizkormányzás paramétereinek, mind a rendszerelemek méreteinek meghatározása olyan kritériumok a- lapján történik, amelyek a sokéves üzem alatt várhatóan fellépő árvízkárok minimálását célozzák. Ez azonban nem jelenti azt, hogy adott, egyedi árvízi események folyamán is biztosítva lenne a rendszernek - a VI.1.3.2 szakasz feladatkitűzésének megfelelően értelmezett - optimális üzeme.

E kutatási program első eredményeiről már beszámoltunk [PLATE 1973; SCHULTZ, PLATE 1973].

Emiatt, továbbá azért is, mert 1974-ben e témáról is részletes tanulmány megjelenése várható, e problémakörrel itt csak vázlatosan foglalkozunk.

Az analógiás számológép elektromos kapcsolási áramkörének felépítéséhez a következő összefüggésekből indulunk ki. Az e- gyedi árvizvédelmi tározóba érkező vízhozam időfüggvénye legyen l(t), a tározó vízhozamé a(Q, a tározóteltségé s(t). A (4.1) folytonossági egyenlet;