Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
B
Bodola-féle kettős szögprizma 86 szakasz és a Felső-Duna szabályozásának előkészítésén dolgozott. 1881-től a vízépítési osztály vezetője. Irodalmi tevékenysége is jelentős. Irodalom. Sárközi I.: Régibb vízimérnökeink. Bp. 1897. Bodola-féle kettős szögprizma. Olyan két —átfogólapjával párhuzamosan egymás fölé helyezett —egyszerű háromszögletű szögprizma, amelyek között keskeny rés van. Készítőjéről, Bodola Lajos (1859—1936) műegyetemi tanárról nevezték el, aki 1893-ban ismertette. Bodola Lajos, id. (1825—?) bányamérnök, a szabadságharc után emigránsként Olaszországba ment, s itt mint út-, híd- és vízépítő mérnök működött. 1879-ben hazatérve, a dél- mo.-i vízhasznosításoknál és rizstermelésnél hasznosította tapasztalatait. E téren elért úttörő eredményeit a szaksajtóban is közölte. Bodrog Magyarország nagyobb folyói Bodrogközi Tiszai Szabályozó Társulat Tisza-völgyi Társulat Bogárhát. Kézi v. gépi munkával kialakított, felülről domború földgerenda. Az állandóan v. az év nagyobb részében vízzel borított területek mező- és erdőgazdasági hasznosítását segítő módszer. B.-ra kell építeni az utak, az árvízvédelmi töltések koronáját, hogy a reá hulló csapadék a töltéstestbe ne szivárogjon be és ne áztassa át. A domborítás magassága általában a koronaszélesség 5%-a. Bogdánfy Ödön (1863—1944) mérnök, hidrológus, műegyetemi rk. tanár, a vízügyi szolgálat vezetője, 1890-től az Országos Vízügyi Igazgatóság munkatársa, 1891-től a hidrológia magántanára, majd 1916-tól rendkívüli tanára a Műegyetemen. 1894-ben Péch József munkatársaként megszervezte az árvizek előrejelzését. Páratlan méretű és sokoldalú szakirodalmi tevékenységével a vízépítés és hidrológia legkorszerűbb eredményeinek közvetítője és továbbfejlesztője volt. Különösen hidro- meteorológiai tanulmányai és vízgazdálkodási munkái jelentősek. Hosszú ideig a Vízügyi Bogdánfy Ödön Közlemények szerkesztője. Az első világháború idején a baloldali mérnökmozgalmak egyik jelentős alakja, a Tanácsköztársaság alatt a vízügyi szolgálat vezetője és a Tanácsköztársaság vízügyi programja kidolgozásának irányítója. Haladó magatartása miatt 1920-ban nyugdíjazták. Főbb művei: A természetes vízfolyások hidraulikája. 1—2. köt. (Bp. 1906); A vízierő. 1—2. köt. (Bp. 1914). Irodalom. Lászlófjy W.: Bogdánfy Ödön emlékezete. Bp. Vízügyi Közlemények. 1963; Károlyi Zs.: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon. Bp. 1960. BŐI -*• Biokémiai oxigénigény Bója. A vízfelület valamely pontját megjelölő acéllemezből készült zárt tartály, melyet lánc v. drótkötél segítségével a kívánt helyen lehorgonyoznak. A hajóút, zátony, elveszett horgonyjelölésére használt B. a kitűző B., a kikötéshez használtat kikótő-B,-nak nevezik. A hajóútkitűző B.-kat akkumulátorral táplált villogó lámpákkal szerelik föl. A magyar Duna-szakaszon a -*■ hajóútkitűzéshez úszójelzésekként főleg henger alakú B.-t használnak; a B.-ra elhelyezett jelzőtárcsák alakja, színe, ill. a jelzőlámpák színe adja meg a jelzés értelmét. Bojler (melegvíztároló). Olyan zárt, hengeres víztartály, amelyben a vizet forró vízzel v. gőzzel fűtött csőrendszerben, ill. elektromos fűtőelemekkel melegítik. A víz melegítésén kívül alkalmas a meleg víz tárolására is. (-►Gáz- vízmelegítők) Bojlerkazán. Belső tüzelésű, zárt, hengeres melegvíztartály. Közvetlenül fűtik; tűzterét vízköpeny veszi körül. Általában központi fűtéshez alkalmazzák. Bojtár -*■ Segédmotor Bodola-féle kettős szögprizma
