Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Z

vaslemezből készült, nyomás alatt működő függőleges, ritkán vízszintes fekvésű, henger alakú tartályok. A víztisztítás gyakorlatában a víz savtalanítására, vastalanítására, mangán- talanítására, az ipari vizek lágyítására alkalmazzák őket.

Zárt tiikrű nyomás alatt álló víz 870

Zárt szűrő

Zárt tükrü nyomás alatt álló víz -*■ Szabad tükrű víz

Zárt vezeték. Olyan vezeték, amelynek minden keresztszelvényét zárt görbe határolja. Rendszerint betonból, égetett agyagból, vasbetonból, acélból, téglából, ritkábban fából, üvegből, műanyagból készül. Gyakran alkalmazzák a Z.-et ivóvíz, szennyvíz v. más folyadékok vezetésére.

Zárvány. Kőzetben levő, attól különböző tulajdonságú szilárd, folyékony v. gáznemű anyag. Z. lehet állati v. növényi maradvány is.

Zászlódaru. Speciális szerelési daru. Csuklón támaszkodó egyetlen oszlopát több irányú kötélkikötésekkel feszítik hátra. E kötelek változó lazításával és meghúzásával az oszlop különböző emelési helyzetekbe állítható. Az emelést az oszlopfejen elhelyezett, görgőn átvezetett csörlőmozgatású kötélzet, horog végzi.

Zátony. Kiemelkedés vízfolyás v. állóvíz medrében. Anyaga rendszerint iszap, homok, kavics v. más kőzet (sziklák). Keletkezésének oka gyakran a víz hordalékszállítása, ill. a hordalékszállításnak az idő és hely függvényében való változása v. tektonikai okok. A folyók kanyarulatainak domború partja mentén, valamint a mederkiszélesedésekben a vízszálak csökkentett sebességgel haladnak, ezért csökken a hordalékmozgató képesség, és megkezdődik a Z--képződés. A domború parton parti Z- v. porond, a mederkiszélesedésben -*■ középzátony keletkezik. A mellékfolyók torkolata, továbbá a mellékágak kiágazása és betorkollása fölött a különböző sebességű vízrészek összetalálkozásánál a két meder mélyvonulata között benyúló víz alatti földnyelv a rekesz-Z■ Némely szemcsés anyagú Z.-ok változtatják a helyüket (pl. a Felső-Dunán). A Z.-ok helyének ismerete a hajózás biztonsága, zavartalansága szempontjából fontos. Mozgásukat a hajóút kitűzése során, valamint a mederfölvételek eredményei alapján kísérik figyelemmel.

Zátonyképződés -*• Zátony

Zátonyvándorlás. A -»- zátonyoknak — főleg a domború parti és — középzátonyoknak lefelé haladó lassú helyváltozása. A Z. oka az, hogy a vízállásváltozások következtében változik a vízmélység, kisebb mértékben az esés, tehát a sebesség és a hordalékmozgató képesség is. (->- Medervándorlás)

Zboray Károly (1905— 1968). Vízimérnök, a folyószabályozás avatott művelője. A Tisza viszonyait illetően a legnagyobb gyakorlattal rendelkező szakember volt. Működését Sátoraljaújhelyen a folyammérnöki hivatalnál kezdte, majd a nyíregyházi vízgazdálkodási körzet, később a vízügyi igazgatóság vezetőjeként tevékenyen részt vett a Felső-Tisza-vidéki vízgazdálkodási munkálatokban. 1959-től haláláig az OVH-ban a folyamszabályozási szakágazat irányítási teendőit látta el. Jelentős szakirodalmi munkássága is.

Zelenka Lajos (? 1780—1850 ?) kultúrmérnök. Részt vett a Dráva, Száva és a Kulpa szabályozási munkálataiban, majd a Maros és a Körösök folyószabályozási munkáinak felügyelője lett. A szabadságharc kezdetén a folyamtérképezési osztály főnöke.

Zelinka és Marvan biológiai vízminősítési módszere. A bentikus szervezetek sajátosan kialakított -*■ szaprobionta-rendszerén alapuló, számszerű értékeket adó eljárás, amely a fajok szapróbia-értékével (a szaprobiológiai zónákban mutatott relatív gyakoriság, 1—10. skála) és az indikátorértékkel (1—5. skála, a fajok toleranciáját fejezi ki) operál. A szennyeződést jellemző értékeket különleges képlettel számítják.

Zeolit. A vízben oldhatatlan, természetes eredetű, a víz lágyításában ioncserélőként alkalmazott anyag. Ma már mesterséges Z.-okat használnak, amelyeket permutit és neopermutit néven hoznak forgalomba. (-*- Permutit szűrőanyag)

Zielinski Szilárd dr. (1860—1924) mérnök, műegyetemi tanár, a vasbetonépítés úttörője és meghonosítója Mo.-on. 1906-tól a Műegyetem

leürítés