Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
V
Völgyzáró gát Vontatott vezeték. Az esőztető öntözéshez használt, kerekekre vagy csúszótalpakra szerelt acélból vagy műanyagból készült gyors kapcsolású öntözővezeték, melynek egy-egy 50—250 m-es szakaszát rendszerint traktor vontatja át az egyik vezetékállásból a másikba. Vontatóút. A hajóknak a partról emberi, állati vagy gépi erővel való vontatására szabadon tartott parti sáv. A nagy forgalmú hajócsatornák mentén a V.-at útépítési módszerekkel építik ki. A természetes vízi utak mentén ma már nincs jelentősége. (— Vízi utak) Völgy. Lényegileg két szemben levő lejtő között húzódó, hosszirányú felszíni mélyedés. Keletkezés szerint szerkezeti, eróziós, glaciális és deflációs V.-et különböztetünk meg. A szerkezeti V.-et vetődés, antiklinális, szin- klinális, szerkezeti (tektonikai) árok mentén az erózió vagy a defláció alakítja ki. Az eróziós V.-et a folyó vize vájja ki. A V. a folyó felső szakaszán V alakú, a folyó középső szakaszán tál alakú. Az áttörési V. mélyebben fekvő vidékről érkező, s áttöri a hegységet. Az áttörés következtében keletkezhet az epigcne- tikus, azaz felülről származott V., mely úgy jön létre, hogy a folyó először alacsony felszínen lágy kőzetbe vájja be medrét, majd az alatta levő kemény kőzetbe is kénytelen bevágódni (pl. pilisszentkereszti Szurdok-V.). Ha a hegységet redőzés, kiemelkedés éri, s ha a régebbi folyó eróziós tevékenysége ezzel lépést tart, akkor áttöri a hegységet és ún. antecendens V. keletkezik (pl. a Duna visegrádi és al-dun ú áttörése). A korróziós V.-et nem a folyóvízi erózió, hanem a lejtőkön végbemenő lassú tömegmozgások, a talajfolyás, lemosás, lejtőcsuszam- lások és a húzódó törmelék alakítja ki. A glaciális V.-et a jégár (gleccser) eróziója vájja ki. A legtöbb glaciális V. régi folyó V.-ében jön létre, jellegzetes U alakú V.-et formál. A deflációs V, száraz éghajlaton a szél munkájának hatására keletkezik. Völgyelés (alsó kulmináció). Két árhullám közötti legalacsonyabb vízállás. A vízfolyás akkor völgyei, amikor ezt a vízállást eléri. Ellentéte a tetőzés (a felső kulmináció). A természetes vízfolyások vízállásának időbeli változása a V.-ek és tetőzések közötti áradó, valamint apadó vízállástartományok sorozata. (-► Árhullám) Völgyelzárási szelvény. Vízfolyásnak, völgynek a völgyelzáró létesítmény helyének megfelelő szelvénye. Kijelölését több körülmény, többek között a települési, a domborzati, a vízjárási, a geológiai viszonyok szabják meg. Völgyfenék. A völgy legmélyebb pontjainak összekötő vonala. A V.'en rendszerint időszakos vagy állandó vízfolyás van. Völgyhajó -*- Hajómalom Völgymenet. A hajózásban a vízfolyás irányában (lefelé) való haladási irány. Völgyszelvény. A völgy tengelyére merőlegesen vagy csaknem merőlegesen fölvett keresztszelvény, mely a völgy egyik szélétől a másikig terjed; olykor a völgyfenék domborzati8S9 viszonyaitól függően rövidebb is lehet. Jelentősége a vízfolyásrendezések, szabályozások tervezésében van. A V.-ek adnak segítséget a szabályozási nyomvonal helyes és gazdaságos megtervezéséhez, minthogy ezekből állapítható meg a vízfolyás és a völgyfenék, a völgyben húzódó közlekedési vonalak egymáshoz viszonyított magassági helyzete, melynek ismerete nélkül megnyugtató szabályozási terv nem készíthető. Nagy vízszintes hosszúsága miatt torzított léptékben szokták ábrázolni. Völgyterasz Folyóterasz Völgyzáró gát. A vízfolyás völgyét keresztben teljesen elrekesztő — árvízszint fölé érő -—- -*• állógát. V-nak nevezzük a medence esetleges alacsony nyergeit elzáró mellékgátakat is. A fel- duzzasztás okozta elöntés általában a völgy egész szélességére kiterjed. Az alacsonyabb (20 m-ig) V.-akat leginkább földből építik, a magasabbakat betonból vagy vasbetonból. SzilárdVölgyszelvény Völgyzáró gát helyszínrajza
