Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

V

Vízügyi szakközépiskola

854

a keretébe tartozó szakmai tanácsok irányítását, összehangolja a vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló tudományos kutatási munkákat. A V. elnöke az OVH elnöke. Szakmai tanácsai: vízrendezés és vízhasznosítás-fejlesztési; árvízvédelmi és folyamszabályozás-fejlesztési, valamint vízügyi nagylétesítményi; vízépítőipar és vízgép-fejlesztési; komplex vízgazdálkodás és kutatás-fejlesztési, tájékoztatási; közgazdasági szakmai tanács és a Nemzetközi Völgyzárógát Egyesület Magyar Nemzeti Bizottsága. Az 1954-ben létesített Vízügyi Műszaki Tudományos Tanács megszűnésével annak feladatait átvette.

Vízügyi szakközépiskola. 1962-ben létesített iskola, amely a vízépítés és a vízgazdálkodási üzem műszaki feladatait végző vízmestereket képezi ki. V. Baján, Győrött, Nyíregyházán és Szegeden működik. A képzés szakelméleti és gyakorlati oktatásra épül. A V. tanulói közismereti és szakmai tantárgyakból tesznek érettségi vizsgát, amely alkalmas bármely felsőfokú tanintézetben továbbtanulásra.

Vízügyi Szolgálat. A vízimunkálatok, ill. a vízgazdálkodási feladatok végrehajtására és irányítására létrehozott vízügyi szervek összessége. Korábban gyakran több főhatóság alatt működött, ami lehetetlenné tette a vízügyek

A Vízügyi Szolgálat helikoptere

egységes kezelését és irányítását. Egy kézben egyesítette a vízügyi igazgatást a IE József által létrehozott — Vízügyi és Építészeti (Fő) Igazgatóság (1788—1848), az első felelős magyar minisztérium (1848—1849) (-*- Széchenyi István), majd átmenetileg a kiegyezés utáni kormány Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériuma, később a Kvassay Jenő vezetésével létrehozott Országos Vízépítészeti és Talajjavító Hivatal. Az ekkor elért központosítás azonban a későbbiekben — a Tanácsköztársaság rövid életű kísérletét nem számítva — fokozatosan megszűnt, s csak a tárcáktól független, közvetlen a Minisztertanács felügyelete alatt működő -*■ Országos Vízügyi Főigazgatóság megszervezésével valósult meg ismét 1953- ban.

Irodalom. Sajó E.: A vízügyi szolgálat szervezetének fejlődése. (Technikai fejlődésünk története 1876—1927) Bp. 1928. 283—289,p.

Vízügyi Tervező Vállalat — OVH — Vízügyi Tervező Vállalat

Vízügyi törvény. A vízügyről szóló 1964. évi

IV. törvényt a Magyar Közlöny 1964. december 13-i, 76. számában hirdették ki. Végrehajtásáról az ugyanakkor közzétett 32 /1964. (XII. 13. > Korm. számú rendelet intézkedik, eszerint mindkét jogszabály 1965. július 1. napján lépett hatályba. A V. a magyar vízgazdálkodás ,kó dexe, majdnem két évtizedes jogfejlődés eredményeinek összegezése. A V. ún. keretjogszabály, amely az elvi jellegű rendelkezéseket tartalommal kitöltő részlet-rendelkezésekkel együttesen alkotja a vízügyi jogszabályok (-► Vízügyi államigazgatási jog) összességét,

Vízügyi vállalatok. A vízügyi szolgál a. H'- melési, áruforgalmi, műszaki tervezési és beruházási tevékenységét ellátó, vállalati rendszerben gazdálkodó szervek, melyeknek felügyeletét az OVH látja el.

Vízügyi vezetők értekezlete Nemzetközi vízjog

Vízütés -► Vízlökés

Vízüveg — Nátrium-metaszilikát

Vízválasztó vonal (vízválasztó). A vízgyűjtő területeket határoló, a környező dombok, hegyek legmagasabb pontjait összekötő vonal. A

V. két oldalán a terep ellenkező völgyek felé lejt. A V. ismerete többek között a vízgyűjtő területek nagyságának meghatározása szempontjából fontos.

Vízveszteség (vízhozamveszteség). 1. A vízművek által termelt vízből az üzem adottságai következtében vagy műszaki hibák miatt nem rendeltetésszerűen hasznosított, ill. nem számlázható vízmennyiség. Elméletileg két részből, a -► valóságos (ún. műszaki) és látszólagos (ún. pénzügyi) V.-ből tevődik össze. A V. statisztikai fölmérését a víztermelőtelepek fővízmérőin leolvasott -► termelt vízmennyiség és a fogyasztói vízmérők leolvasása alapján, továbbá átalánydíjként számlázott értékesített vízmennyiség különbözete alapján végzik el. Ilyen értelemben a V. magában foglalja a vízmű saját vízfelhasználását, a hálózatok, szűrők öblítéséhez, a medencék mosásához szükséges vízmennyiséget is.

A V. a vízművek üzemi gyakorlatában pontosan nem mérhető. A bizonytalanság rend-