Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

V

Vízügyi államigazgatási jog

850

kelt) részére vízimunka elvégzésével, vízi létesítmény megvalósításával vagy megszüntetésével, használatba vételével és üzemeltetésével, vízhasználat gyakorlásával, valamint egyéb, a vízügyi jogszabályokban meghatározott tevékenységgel, ill. ténnyel kapcsolatosan jogot vagy kötelezettséget állapít meg, adatot igazol vagy nyilvántartást végez.

A V. elsőfokú vagy alapeljárásra és föllebbezési eljárásra tagozódik. Az alapeljárás a fél kérelmére (kérelem, engedélyezési tervdokumentáció stb.) vagy hivatalból az elsőfokú vízügyi hatóság (vízügyi igazgatóság) előtt indul, a tényállás megállapításával (a felek meghallgatása, bizonyítás, szakvélemények beszerzése, helyszíni szemle stb.) folytatódik, és a hatóság határozatával (a jogok és kötelezettségek megállapításával) fejeződik be. A határozat ellen föllebezésnek van helye, s azt a föllebbezési eljárás során a másodfokú vízügyi hatóság (az OVH) bírálja el. A jogerős határozat végrehajtható, ill. végrehajtása a kötelezettel szemben kikényszeríthető.

Vízügyi államigazgatási jog. A vízügyi államigazgatás szervezetét és működését, valamint a keletkező társadalmi viszonyokat szabályozó jogi normák összessége. A jogi tartalomnak megfelelő rendszert tekintve, a V.-ot alkotó jogszabályok a következőképpen tagozódnak: 1. az állam vízgazdálkodási feladatainak megvalósítására hivatott szervezet létrehozására, feladat- és hatáskörének kijelölésére vonatkozó szervezeti szabályokra; 2. az államigazgatásnak ebben az ágazatában keletkező vízügyi jogviszonyok tartalmát alkotó jogokat és kötelezettségeket megszabó, ún. anyagi jogi szabályokra: a) a vízgazdálkodás jogára és b) a vízjogra; végül 3. a vízügyi államigazgatás vízügyi szervezet kötelékébe nem tartozó természetes és jogi személyekkel szemben való eljárásra (-»- Vízügyi államigazgatási eljárás) vonatkozó jogszabályok csoportjára. A V.-ot az ún. vízügyi jogszabályok szabályozzák. Ez a tárgyra utaló megjelölés jelenti mindazokat a jogszabályokat, amelyek valamely vízügyi vagy azzal kapcsolatos társadalmi viszonyra vonatkoznak; formailag föllelhetők bármilyen jogforrásban, törvényben (-► Vízjogi törvény), törvényerejű rendeletben (vízgazdálkodási társulatokról szóló tvr.), kormányrendeletben vagy határozatban, ill. az OVH elnöke által kiadott jogszabályban.

Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztató Iroda (VÍZDOK). A vízgazdálkodással kapcsolatos, az egész vízügyi ágazatra kiterjedő

propaganda és tájékoztatás céljára 1968-ban létesült szerv. Feladata: a hazai és külföldi vízügyi szakirodalom figyelemmel kísérése, a tudományos és gyakorlati eredmények, tapasztalatok folyamatos gyűjtése, rendszerezése és nyilvántartása, valamint a feltárt adatokról és eredményekről a vízügyi ágazat folyamatos tájékoztatása; a vízgazdálkodás világszínvonalon elért eredményeinek, a szakmai kutatásra és műszaki fejlesztésre vonatkozó dokumentációs anyagoknak, továbbá a bevezetésre elfogadott szakmai újításoknak és szabadalmaknak nyilvántartása és megfelelő információ szolgáltatása. A V. állandó kapcsolatot tart az országos dokumentációs szervekkel. Keretében működik a Vízügyi Műszaki Könyvtár, és az Iroda gondoskodik a szakmai ismereteknek a tudományos szintű, ill. népszerű ismertetéséről is (sajtó, rádió, televízió útján). Feladatai közé tartozik a szakmai tárgyú fényképek, álló- és mozgófilmek készítése, fordító szolgálat ellátása, a vízügyi vonatkozású kiadványok és egyéb kiadványok sokszorosítása és közzététele, valamint olyan történeti értékű vízügyi dokumentumok, emlékek gyűjtése és rendszerezése, amelyek alapjául szolgálnak a jövő vízügyi múzeumának.

Vízügyi egyezmények. A vízgazdálkodási kérdésekben való együttműködés érdekében Mo. és a szomszédos államok között létrejött kétoldalú egyezmények. Jelenleg (1969) a Magyar—Csehszlovák, a Magyar—Jugoszláv, a Magyar—Osztrák és a Magyar—Szovjet Vízügyi Egyezmény van hatályban.

Vízügyi Értesítő. Az OVH hivatalos lapja. Célja a vízgazdálkodással kapcsolatos vagy közérdekű jogszabályok, közlemények közzététele. Általában kéthetenként jelenik meg, a közzéteendő anyagok mennyiségétől függően.

Vízügyi és Építészeti (Fő)Igazgatóság. (Suprema Directio in Hydraulicis et Aedilibus per regnum Hungáriáé partesque eidem annexas; 1788— 1876.) A vízügyi-műszaki igazgatás első központi szerve, melyet II. József állított fel a kamara és helytartótanács egyesítése után (1785) s azok műszaki személyzetének (pl. ->- Hajózási igazgatóság) összevonásával (1788). A központi (fő) igazgatóság mellett általában 10—12 kerületi igazgatóság működött, mintegy 40 főnyi személyzettel. A szervezet feladata a szabályozási munkálatok műszaki ellenőrzése és irányítása és az előkészítő vízrajzi felmérések elkészítése volt. Mindezt részben a megyei mérnökök, ill. az 1790-ben ismét önállósult kamara mérnökeinek bevonásával, utóbb ki- rendeltségek útján hajtotta végre. (Körös-fel-