Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

V

szennyvízbiológiai vizsgálatát pedig a vízügyi szervek laboratóriumai végzik (-► Szakhivatali feladatok). A vizsgált vizeket és vízi műveket a VITUKI és az Országos Közegészségügyi Intézet együttesen tartja nyilván.

Vízminősítés (vízminőségi osztályozás). A természetes vizek vagy a mesterséges beavatkozással megváltoztatott tulajdonságú vizek alkalmasságának megállapítása a -*■ vízminőségi normák alapján, bizonyos vízfelhasználások céljaira. Közegészségügyi V.-en elsősorban az ivóvíz, fürdővíz és élelmiszeripari víz felhasználhatóságára vonatkozó, a népesség egészségének javára szolgáló föltételek figyelembevételével készült V.-t értjük.

Vízminta. A víz kémiai, fizikai, bakteriológiai vagy biológiai vizsgálatára szolgáló víz- mennyiség. A V.-vétel az a művelet, amikor a megfelelő szakember a V.-t pontos előírások betartása mellett a vizsgálandó vízből az előkészített mintavevő üvegbe tölti. A V. vizsgálata az az eljárás, amelynek során megállapítják a megmintázott víz kémiai összetételét, a vízben oldott anyagok mennyiségét és minőségét, fizikai tulajdonságait, bakteriológiai tisztaságát abból a szempontból, nincs-e benne kórokozó, és biológiai szennyezettségét, vagyis a vízben élő szervezeteket, flóra- és faunatartalmát. A V. vizsgálata tehát a célnak megfelelően több irányú lehet. A V.-vétel módját a szabványok pontosan szabályozzák.

Vízmintavétel Vízminta

Vízmintavételező fölszerelés. A vízmintának szabványokban előírt módon való vételéhez szükséges eszközök összessége.

i magyar Vízrajzi Szolgálat által használt palackos vízminta vevő A felső bilincs az f—f tengely körül fordítható

I

Vízmintavizsgálat -► Vízminta Vízmosás. A völgyoldalakon és a mély vonulatokban lefolyó víz mechanikai energiája által okozott árkos erózió kifejlett formája. Lazán kötött homokos talajú területeken gyakori, különösen, ha kialakulását emberi tevékenységek (helytelen talajművelés, növényzet eltávolítása, lejtő irányú utak stb.) is elősegítik és siettetik. Mo.-on főleg a Dunántúl és a peremvidékek löszterületein vannak igen jelentős (néha 10— 20 m-t is elérő mélységű) V.-ok. (-* Erózió)

835 Vízmosásos góc

Vízmosáskötés. A vízgyűjtőrendezés egy része és csak tüneti jellegű beavatkozás. A tartós és átfogó megoldás a vízgy ríj tőrendezés (-*• Komplex vízgyűjtőrendezés) , mivel a vízgyűjtő megbomlott egyensúlyi helyzetét kell elsősorban helyreállítani. Maga a V. kétirányú feladat megoldásával jár: a) a vízmosás további kiterjedésének megakadályozása; b) a vízmosás feltöltése.

Az első részben erdészeti, részben vízrendezési, a második általában vízrendezési feladat.

Vízmosáskötő gát. A vízmosás medrének további mélyülését és hosszanti vagy szélességi növekedését akadályozó gát. Attól függően, hogy a V. közvetlen célja mire irányul, megkülönböztetünk fejgátakat, -*• fenékgátakat, — hordalékfogó gátakat.

Vízmosásos góc. Többnyire lejtős, dombos helyeken, de kisebb lejtésű szántóföldeken is előforduló, vízeróziónak kitett területek, ill. tájrészek. Hazánkban 11 helyen található nagyobb V., 8 a Duna és 3 a Tisza vízrendszerében. Ezek a következők: 1. Sukoróalja, 2. Duna- zug-hegység, 3. az Ipoly mente, 4. a Duna mente, 5. a Sárvíz vízgyűjtője, 6. a Kapos, 7. a Zala és a Balaton vízgyűjtője, 8. a Dráva vízVízmosás