Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

V

Vízgazdálkodási Társulatok

Az (1) egyenlet szerint az általános V. elemei, s velük a V. mutatója az E vízgazdálkodási egység (a tér-koordináták) és a f idő függvénye. Ha az E változót rögzítjük, vízgazdálkodási idősort kapunk. Ha a t változót rögzítjük, továbbá az E változó értelmezési tartománya egy vízgyűjtő terület részvízgyűjtőinek rendszere, vízgazdálkodási hossz-szelvényt kapunk. Ha mindkét változót rögzítjük, összesítő vízmérleget kapunk.

A mo.-i gyakorlatban a V. elemeinek célszerű mértékegysége általában vízhozamegység (pl. m3/sec) (-»- Vízhozammérleg, ->- Vízmeny- nyiségmérleg). A V. mutatói közül a szabad vízkészlet, ill. a vízhiány mértékegysége azonos a V.-elemek mértékegységével, a vízkészlet elméleti kihasználtsága pedig nevezetlen viszonyszám.

V. készülhet a mindenkori meglevő (pontosabban közelmúltbeli) állapotra és meghatározottjövőbeli időpontra, ill. időszakra (-*■ Jelenlegi vízgazdálkodási mérleg, ->- Távlati vízgazdálkodási mérleg, -*■ Nagytávlati vízgazdálkodási mérleg).

Elsősorban a meglevő állapotra vonatkozóan reprezentatív és konkrét V.-ot is megkülönböztetnek (-» Reprezentatív vízmérleg, Konkrét vízmérleg).

Vízgazdálkodási mérleg biztonsága. A

reprezentatív vízgazdálkodási mórtag alapjául választott természetes vízkészletérték tartóssága. (-*■ Természetes vízkészlet, Vízkészlettartósság). A V. részleges, ha a természetes vízkészlet tartóssága kisebb, mint 100%. A V. teljes, ha a természetes vízkészlet tartóssága 100%. A V.-t az általa vizsgált vízgazdálkodási egység üzemelő vízhasználóinak (eredő) -»• vízhiánytűréséből kiindulva határozzák meg.

Vízgazdálkodási mérleg kritikus időszaka. Az az időszak, amelyben a vízmérlegkarok időben változó értékeinek összemérése mértékadó eredményt ad. A mo.-i vízkészletgazdálkodási gyakorlatban a vízgazdálkodási mérleget a tapasztalatok alapján sokszor előre ismert kritikus időszakra (augusztus, ill. szeptember hónapra) állítják össze.

Vízgazdálkodási Műszaki Szemle. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1955—1960 között megjelent szakfolyóirata. Célja volt a vízépítés és vízgazdálkodás gyakorlati feladatait végző szakemberek érdeklődési körébe tartozó szakcikkek közlése.

Vízgazdálkodási Társulat. A vízgazdál- kodásilag egységet alkotó területen az érdekelteknek (természetes és jogi személyek) meghatározott helyi vízgazdálkodási, valamint az ezzel

809

összefüggő talajvédelmi tevékenység szervezett ellátására alakult társulása. 1969-ben számuk 412. A V. vízgazdálkodási közfeladatokat ellátó jogi személy, amely jóváhagyott alapszabályának megfelelően működik. A V. működésében érdekelt a meghatározott érdekeltségi területeket alkotó ingatlant ténylegesen használó minden természetes és jogi személy. A V. az érdekeltekre kivetett érdekeltségi hozzájárulásból fedezi saját, valamint az általa végzett tevékenység költségeit. A V.-ok munkáinak költségviseléséhez az állam a Vízügyi Alap útján támogatást

ad. Feladataitól függően lehet: vízrendezési, vízrendezési — talajvédelmi, mg.-i vízhasznosítási, vízmű vagy csatornamű társulat. A V. működése felett vízgazdálkodási, vízügyi műszaki, tervgazdasági, pénzügyi és ügyviteli szempontból az OVH vezetője főfelügyeletet, a vízügyi igazgatóság pedig felügyeletet, a vízi társulatok felett mg.-i termelési szempontból a MÉM, ill. a tanács végrehajtó bizottságának mg.-i szak- igazgatási szerve, a vízmű társulat felett terület- rendezési és településfejlesztési szempontból a tanács végrehajtó bizottságának építési, közlekedési és vízügyi szakigazgatási szerve szakfelügyeletet gyakorol. Szervei: taggyűlés, intéző bizottság és ellenőrző bizottság. Alapszabályát az illetékes vízügyi igazgatóság hagyja jóvá [1965. évi 23. sz. tv. és 25/1965 (XI. 28.) Korm. sz. rend.]. (-*- Társulat)

Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya. A--vízgazdálkodási társulatok országos tanácskozó és javaslattevő testületé. Megszervezéséről az 1965. évi 23. tvr. és annak végrehajtásáról a 25/1965. (XI. 28.) Korm. sz. rendelet intézkedik. Szabályait a 45/1966. (V. É. 30.) OVF sz. utasítás állapította meg.

Feladatkörébe tartozik: a társulati mozgalom fejlesztési irányvonalának kialakításában állás- foglalás. A társulati demokrácia érvényesítése. A társulati tevékenység eredményességét elősegítő műszaki, gazdasági és szervezeti javaslatok megtárgyalása és véleményezése. A társulatok jogvédelmét, továbbá a társulati dolgozók szociális, kulturális és munkakörülményeit érintő kérdések megtárgyalása, ezekre vonatkozó javaslatok kidolgozása. A területi választmányok működésével kapcsolatos irányelvek megtárgyalása, ajánlások tétele és a területi választmányok vitás ügyeiben állásfoglalás. Információs munka ellátása.

Jogkörébe tartozik: az elnökség megválasztása, működési szabályzatának megállapítása, módosítása és a feladatai megvalósításához szükséges