Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

V

Vízgazdálkodási beruházás....

jóval korlátozottabb, és így szorosabban kapcsolódik a kitermelés helyéhez;

— nem statikus, hanem dinamikus készletekkel gazdálkodik, tevékenysége a víz természetes körfolyamatára gyakorolt céltudatos ráhatásban nyilvánul meg, és ezzel a természetes készletek területi és időbeli elosztását megváltoztathatja;

— hatása nagy térségre terjed ki, ugyanakkor szabályozott kapcsolatot teremt térségek és azokon belül a felhasználó üzemek vízgazdálkodása között;

— tevékenysége más népgazdasági ágakéhoz viszonyítva nagyobb tárgyiasult munkaráfordítást igényel, eredményei hosszú időn (több évtizeden) át tartósan érvényesülnek;

— komplex jellege és koordináló szerepe miatt a fejlett társadalomgazdasági tevékenység nélkülözhetetlen feltétele; tovagyűrűző hatása a társadalmi termelés elválaszthatatlan része, ahhoz igen bonyolult formában és széles területen kapcsolódik;

— tevékenységét — más ágazatokhoz képest a természeti törvények nagyobb mértékben

befolyásolják;

■—- ráfordításai számszerűsíthetők, eredményeinek azonban csak egy része értékelhető közvetlenül, jelentős részük csak közvetve, más tényezőkkel együtt elért gazdasági hatásában jelenik meg.

A komplex V. a vízzel való tevékenység alapvető tulajdonsága, amelyre jellemző, hogy a különböző V.-i feladatokat egymással összhangban, egységesen kell megoldani. A komplexitás nyilvánul meg azonban a V. és a népgazdaság más ágazatai kapcsolatában is. A szoros összefüggések miatt a feladatokat csak fokozatos közelítéssel lehet megoldani. A V. komplex jellege lehetővé teszi, hogy az egyes feladatokat összekapcsolva, gazdaságosabban oldjuk meg több célú létesítményekkel.

A belső V. vagy másképpen üzemi V. a vizet felhasználó üzem (mg.-i, ipari stb.) határain belül végzett minden V.-i tevékenység, amelyet kívánatos, hogy az üzem maga végezzen el, és amelyet saját erejéből képes is elvégezni, mind a vízhasznosítások, mind pedig a vízkárok elhárítása terén. A belső V.-nak a nagyobb térségben folyó V.-sal összhangban kell lennie.

„Vízgazdálkodás” folyóirat. Az OVH 1961-ben indult, évente hatszor megjelenő folyóirata. Tudósít a vízgazdálkodás gyakorlati munkájával kapcsolatos hazai és külföldi műszaki, tudományos és szervezeti kérdésekről.

Vízgazdálkodási ábra Vízmérlegábra

Vízgazdálkodási ágazat. 1. A vízgazdálkodási tevékenység feladatainak műszaki szem805

pontból közösen kezelhető egy csoportja. Pl.: öntözés, vízerőhasznosítás, vízellátás (-- Víz- gazdálkodás).

2. Mint jogi és tervezési fogalom, a V. (vízügyi ágazat) magában foglalja mindazokat a szervezeteket, amelyekben vízgazdálkodási tevékenység folyik, függetlenül szervezeti alárendeltségüktől. A V. a következő vízgazdálkodási tevékenységeket foglalja magában:

— a felszíni és felszín alatti vízkészlet kutatása, feltárása és elosztása, a vizek mennyiségi és minőségi védelme;

— a vizek kártételei elleni védekezés, az árvíz- és belvízvédelem, folyószabályozás (vízi utak), vízrendezés;

— ipari és lakossági víztermelés, szolgáltatás, hévízhasznosítás, csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás;

— mg.-i vízhasznosítás;

— vízerőhasznosítás.

Vízgazdálkodási állandó bizottságok.

A megyei tanácsok vízgazdálkodási célú tevékenységével kapcsolatos véleményező, javaslat- tevő és ellenőrző tanácsi szervek. 1966-ban kezdődött szervezésük. Feladataik a megyei tanácsok vízgazdálkodási tevékenységével kapcsolatos tervek, költségvetések elkészítésének elősegítése, a tanácsok és azok szakigazgatási szervei részére javaslatok kidolgozása, egyéb vízügyi előterjesztések véleményezése, a tanács vízügyi feladatai végrehajtásának ellenőrzése. Egyes megyei tanácsok e feladatokra más (Mezőgazdasági, Építési és Közlekedési) állandó bizottságok keretében albizottságokat szerveztek.

Vízgazdálkodási beruházás Beruházás

Vízgazdálkodási beruházás gazdasági hatékonysága. A V.-t is az eredményráfordítás viszony mutatóival lehet kifejezni. A gyakorlati megvalósítást megnehezíti ma még az a körülmény, hogy a ráfordítások jó számszerűsíthető- sége mellett a vízgazdálkodási tevékenységek, ezen belül az ezek céljait szolgáló létesítmények eredményei — a megfelelő módszerek hiányában — ma még nem, vagy csak részben számszerűsíthetők (-*- Vízgazdálkodási tevékenységek eredménye). Az eredmények számszerű értékének meghatározását még egyes víztermelő—- szolgáltató beruházások esetében is megnehezíti, hogy az érvényben levő vízdíjrendszerek, így a lakossági ivóvízdíj és a mg.-i öntözővízdíj nem felelnek meg az értékarányos árak követelményeinek, számottevő állami kedvezményt tartalmaznak.

.52 Vízgazdálkodási lexikon