Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

V

Vízépítés 100 kW teljesítmény alattiak; általában kis­vagy közepes esésűek. A világ meglevő vagy épülő nagy V.-vei: Szovjetunióban a krasznojarszki (5,08 millió kW),bratszki (4,5 millió kW), az Egyesült Arab Köztársaságban az asszuáni (2,1 millió kW), a Dunán a Vaskapu (2,05 millió kW), a kujbi- sevi „Lenin” V. (2,3 millió kW), a volgográdi (2,5 millió kW), az USA-ban a Niagara (1,95 millió kW), St. Lawrence (1,9 millió kW), Grand Culee (1,4 millió kW). Hazánkban jelenleg a -► Tiszalöki V. a legnagyobb (11 500 kW). Az egymáshoz csatlakozó V.-vek sorozata a V.-lánc. Az energiagazdaságilag egymást ki­egészítő V.-vek, esetleg V.-láncok, vagy V.-cso- portok neve: V.-rendszer. Irodalom. Mosonyi E.: Vízerőhasznosítás 1—2. Bp. 1958; Vízerő" művek és víziutak. (Műszaki Értelmező Szótár 6.) Szerk. Mosonyi E. Bp. 1960. Vízerőmü-lánc -► Vízerőmű Vízerőmű-rendszer -» Vízerőmű Vízerőtartalék. Helyes szóhasználattal ->­vízerőkészlet. Vízerőtelep. A vízerőmű legfontosabb mű­tárgya, amely a -*• turbinából és a -► generátor­ból álló energiatermelő gépcsoportokat, azok segédberendezéseit, valamint a transzformáto­rokat és kapcsolóberendezéseket vagy azok egy részét foglalja magában. Vízerőügyi Hivatal (1941—1948). Az FM Vízügyi Műszaki Főosztály által felállított szerv, melynek feladata az országos jelentőségű vízerőművek tervezése volt. 1947-től Vízerőügyi és Folyócsatornázási Hivatal néven működött és főleg a Tisza-csatornázás előkészítésével fog­lalkozott. 1948-ban az Országos Vízgazdálko­dási Hivatalba olvadt. Vizesblokk. A lakásokban és középületek­ben az egészségügyi berendezési tárgyakhoz (fürdőszoba, W. C.) csatlakozó nyomó- és le­folyóvezetékek rendszere. Nagy építőelemekből készülő házakban a V.-ot az előregyártott falrészbe előre összeszerelik és a helyszínre szál­lítva építik be. A korszerű, nagy elemekből szerelt épületekhez a V.-on a berendezési tár­gyakat is előre felszerelik. Vízesés. A természetes vízfolyás medrében valamilyen okból keletkezett vagy épített na­gyobb -*• fenékpad függőleges faláról lezúduló víztömeg. A mederfenék ilyen természetű ki­alakulását különféle okok idézhetik elő. Elő­fordul, hogy tektonikus erők következménye, de keletkezhet egy nagyobb szikiapad előtti puhább kőzetréteg elkoptatásából vagy vissza- rágódásokból is, vagy egy nagyobb méretű természetes kőtorlaszból. A sziklás medrű vízfolyásokban gyakoriak a V.-ek. Nagyobb V.-ek általában ott keletkez­nek, ahol valamely hegyvidéki tóba beömlő folyó a tavat elhagyja. Ilyen pl. az Erie- és Ontario-tavakat összekötő Niagara-folyón a Niagara-V. É-Amerikában vagy a Schaff- hauseni-V. Svájcban. A V.-eknek a bennük rejlő, jól hasznosítható vízi energia folytán nagy a jelentőségük. A Föld nagyobb és nevesebb V.-eit, zuhatagait be­mutató táblázatot 1. a 799. oldalon. Vizes szelvény — Nedvesített keresztszel­vény Vízépítés. A vízgazdálkodás céljait szolgáló építmények létesítése. Tágabb értelemben: a vízhasználattal, vízrendezéssel, vízgazdálkodás­sal, a víz elleni védelemmel kapcsolatos minden­797 Vízerőtelep a) kis esésű, b) közepes esésű, c) nagy esésű

Next

/
Thumbnails
Contents