Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

V

kiolvasható különböztetés alapján — lehetnek: a) felszín alatti V., ezeken belül a víz általános tulajdonságainál fogva hasznosítható vízkész­letek (talajvíz, karsztvíz, rétegvíz) és a külön­leges tulajdonságuknál fogva hasznosítható víz­készletek (ásvány-, gyógy- és hévizek); és b) felszíni V., amilyenek a folyó-V. (a folyók, az állandó és időszakos vízfolyások és a termé­szetes tavak), ideértve mindezek medrét is (Vt. 2, 17. §). A felszíni V.-en mindenkor csak a természetes földrajzi formációkban fellelhető vizet értjük; az ún. mesterséges V. (csatorna, tározó) vízügyi igazgatási és vízgazdálkodási szemszögből -*■ vízi létesítménynek minősülnek. Ez utóbbi szabály alól kivétel a közcélú csa­torna, amelyet —• bár ez is vízi létesítmény —, a Vt. 17. §-a, igazodva a Polgári Törvénykönyv (1959: IV. törvény; Ptk.) tulajdoni szabályai­hoz (Ptk. 168. §), a V. közé sorol. A V. az alkotmány 6. §-a értelmében az egész nép vagyonaként az állam tulajdonában vannak. Ennek megfelelően rendelkezik a Ptk. is, kimondja egyben, hogy a V. fogalomképtele­nek (168, 169. §). A V. állami tulajdon, és azokkal az államnak a vízügyi törvény szerinti rendelkezési joga — szemben az állami tulaj­don egyéb tárgyaival — nem jelent minden mást kizáró, korlátlan rendelkezési jogot, ha­nem éppen ellenkezőleg, azt teszi lehetővé, hogy a V. hasznosítása és kártétele elleni véde­kezés kizárólag a tervszerű és egységes víz­gazdálkodási tevékenység útján történhessék, amely a víz iránt fellépő társadalmi szükségle­teket minél teljesebben és minél tervszerűbben elégíti ki. Az államnak a V.-kel való rendelke­zési joga tehát közvetlenül az állami -*■ vízgaz­dálkodás rendjében, közvetve pedig az érdekel­tek irányában, a részükre a V. fölött jogokat biztosító -*• vízjogi engedélyen keresztül valósul meg. A V.-et általában a vízügyi szervek kezelik; e szabály alól kivételek: a) a kisebb vízfolyá­sok; b) az egy ingatlan határain belül elterülő, idegen ingatlanon levő vizekkel kapcsolatban nem levő, tehát természetes -*• tónak nem mi­nősülő állóvizek; és c) az egy ingatlan határain belül eredő és ugyanott betorkolló, idegen in­gatlanon levő vizekkel kapcsolatban nem levő vízfolyások. Az utóbbi kettő nem állami tulaj­don, hanem az ingatlan tartozéka és az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) kezelésében van. A V. szabályozását (meder­szabályozás) és a partok védelmét a kezelő köteles ellátni (Vt. 18. §). Vizek biológiája 790 A Ptk. és a Vt. a V.-et egy kategóriába sorolja és azokkal azonos szabályozás alá vonja a folyók elhagyott medrét (-*■ Meder) és a folyóvízben újonnan keletkezett szigetet is. Vizek biológiája -*■ Hidrobiológia Vizek fertőzése. A vízkészlet beszennyezése egészségre ártalmas (mérgező, fertőző, sugárzó stb.) anyaggal (Vt. Vhr. 20. §). A V. a káros vízszennyezés különösen súlyos, nagy veszélyt jelentő módja, az a különleges vízjogi fogalom, amely a bakteriológiai (virológiái) értelemben vett fertőzés mellett a méreggel, fizikai vagy vegyi tulajdonságainál fogva egészségre ártal­mas egyéb anyaggal és a sugárártalommal szeny- nyezést is magába foglalja. {-*■ Szennyvízbírság) Vizek kártétele ->■ Vízkár Vizek keresztezése. Távközlésre, villamos­energia átvitelére vagy anyagszállításra (pl. gáz, olaj) szolgáló távvezetéket folyó, vízfolyás, köz­célú csatorna vagy természetes tó partján, töl­tések mentén, vagy azok fölött átvezetni (át­helyezni), a mederben lefektetni vagy onnan eltávolítani csak a víz lefolyásának, a meder, a part, ill. a töltés állapotának, a felújítási (fenn­tartási) munkáknak, valamint a vizek kártétele elleni védekezésnek, végül a hajózásnak sérelme és akadályozása nélkül szabad (Vt. vhr. 7. §). A keresztezés (elhelyezés) részletes szabályait az illetékes miniszter az OVH elnökével egyet­értésben általában külön szabályozza, lényege az, hogy a keresztezési (el- és áthelyezési) ter­vekhez előzetesen meg kell szerezni az illetékes vízügyi szerv szakvéleményét, ill. hozzájárulá­sát (pl. erősáramú távvezeték, postai kábelek, külszíni bányavasút, bányászati függőpálya). Vízfolyásnak (állóvíznek) úttal való kereszte­zésére a hídszabályzat rendelkezései az irány­adók. Vizek optikája. A víz felületére jutó fény­sugár egy része visszaverődik, más része be­hatol a vízbe, ahol fénytörést és szóródást szen­vedve elnyelődik. A természetes víztömeg fény­klímája, vagyis átlátszósága (->- Secchi-korong). fényelnyelése (-*■ Extinkciós-»- együttható) fény- áteresztő képessége (transzmisszió) és zavaros­sága az élővilág kialakulása szempontjából fon­tos tulajdonságok, mert ezektől függ a fotikus zóna mélysége, a fitoplankton fotoszintetikus tevékenysége (-*■ Kompenzációs mélység), sőt némely planktonlények -*■ vertikális vándorlása is. (-»- Fény mint környezettani tényező, — Víz) Vizek természetes lefolyásának szabá­lyozása. A -*■ vízjog egyik alapvető szabálya, amely szerint: a) valamely ingatlan tulajdonosa (kezelője) a vizek természetes lefolyásának meg-

Next

/
Thumbnails
Contents