Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

V

kiolvasható különböztetés alapján — lehetnek:

a) felszín alatti V., ezeken belül a víz általános tulajdonságainál fogva hasznosítható vízkészletek (talajvíz, karsztvíz, rétegvíz) és a különleges tulajdonságuknál fogva hasznosítható vízkészletek (ásvány-, gyógy- és hévizek); és

b) felszíni V., amilyenek a folyó-V. (a folyók, az állandó és időszakos vízfolyások és a természetes tavak), ideértve mindezek medrét is (Vt. 2, 17. §). A felszíni V.-en mindenkor csak a természetes földrajzi formációkban fellelhető vizet értjük; az ún. mesterséges V. (csatorna, tározó) vízügyi igazgatási és vízgazdálkodási szemszögből -*■ vízi létesítménynek minősülnek. Ez utóbbi szabály alól kivétel a közcélú csatorna, amelyet —• bár ez is vízi létesítmény —, a Vt. 17. §-a, igazodva a Polgári Törvénykönyv (1959: IV. törvény; Ptk.) tulajdoni szabályaihoz (Ptk. 168. §), a V. közé sorol.

A V. az alkotmány 6. §-a értelmében az egész nép vagyonaként az állam tulajdonában vannak. Ennek megfelelően rendelkezik a Ptk. is, kimondja egyben, hogy a V. fogalomképtelenek (168, 169. §). A V. állami tulajdon, és azokkal az államnak a vízügyi törvény szerinti rendelkezési joga — szemben az állami tulajdon egyéb tárgyaival — nem jelent minden mást kizáró, korlátlan rendelkezési jogot, hanem éppen ellenkezőleg, azt teszi lehetővé, hogy a V. hasznosítása és kártétele elleni védekezés kizárólag a tervszerű és egységes vízgazdálkodási tevékenység útján történhessék, amely a víz iránt fellépő társadalmi szükségleteket minél teljesebben és minél tervszerűbben elégíti ki. Az államnak a V.-kel való rendelkezési joga tehát közvetlenül az állami -*■ vízgazdálkodás rendjében, közvetve pedig az érdekeltek irányában, a részükre a V. fölött jogokat biztosító -*• vízjogi engedélyen keresztül valósul meg.

A V.-et általában a vízügyi szervek kezelik; e szabály alól kivételek: a) a kisebb vízfolyások; b) az egy ingatlan határain belül elterülő, idegen ingatlanon levő vizekkel kapcsolatban nem levő, tehát természetes -*• tónak nem minősülő állóvizek; és c) az egy ingatlan határain belül eredő és ugyanott betorkolló, idegen ingatlanon levő vizekkel kapcsolatban nem levő vízfolyások. Az utóbbi kettő nem állami tulajdon, hanem az ingatlan tartozéka és az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) kezelésében van. A V. szabályozását (mederszabályozás) és a partok védelmét a kezelő köteles ellátni (Vt. 18. §).

Vizek biológiája 790

A Ptk. és a Vt. a V.-et egy kategóriába sorolja és azokkal azonos szabályozás alá vonja a folyók elhagyott medrét (-*■ Meder) és a folyóvízben újonnan keletkezett szigetet is.

Vizek biológiája -*■ Hidrobiológia Vizek fertőzése. A vízkészlet beszennyezése egészségre ártalmas (mérgező, fertőző, sugárzó stb.) anyaggal (Vt. Vhr. 20. §). A V. a káros vízszennyezés különösen súlyos, nagy veszélyt jelentő módja, az a különleges vízjogi fogalom, amely a bakteriológiai (virológiái) értelemben vett fertőzés mellett a méreggel, fizikai vagy vegyi tulajdonságainál fogva egészségre ártalmas egyéb anyaggal és a sugárártalommal szeny- nyezést is magába foglalja. {-*■ Szennyvízbírság) Vizek kártétele ->■ Vízkár Vizek keresztezése. Távközlésre, villamosenergia átvitelére vagy anyagszállításra (pl. gáz, olaj) szolgáló távvezetéket folyó, vízfolyás, közcélú csatorna vagy természetes tó partján, töltések mentén, vagy azok fölött átvezetni (áthelyezni), a mederben lefektetni vagy onnan eltávolítani csak a víz lefolyásának, a meder, a part, ill. a töltés állapotának, a felújítási (fenntartási) munkáknak, valamint a vizek kártétele elleni védekezésnek, végül a hajózásnak sérelme és akadályozása nélkül szabad (Vt. vhr. 7. §). A keresztezés (elhelyezés) részletes szabályait az illetékes miniszter az OVH elnökével egyetértésben általában külön szabályozza, lényege az, hogy a keresztezési (el- és áthelyezési) tervekhez előzetesen meg kell szerezni az illetékes vízügyi szerv szakvéleményét, ill. hozzájárulását (pl. erősáramú távvezeték, postai kábelek, külszíni bányavasút, bányászati függőpálya). Vízfolyásnak (állóvíznek) úttal való keresztezésére a hídszabályzat rendelkezései az irányadók.

Vizek optikája. A víz felületére jutó fénysugár egy része visszaverődik, más része behatol a vízbe, ahol fénytörést és szóródást szenvedve elnyelődik. A természetes víztömeg fényklímája, vagyis átlátszósága (->- Secchi-korong). fényelnyelése (-*■ Extinkciós-»- együttható) fény- áteresztő képessége (transzmisszió) és zavarossága az élővilág kialakulása szempontjából fontos tulajdonságok, mert ezektől függ a fotikus zóna mélysége, a fitoplankton fotoszintetikus tevékenysége (-*■ Kompenzációs mélység), sőt némely planktonlények -*■ vertikális vándorlása is. (-»- Fény mint környezettani tényező, — Víz)

Vizek természetes lefolyásának szabályozása. A -*■ vízjog egyik alapvető szabálya, amely szerint: a) valamely ingatlan tulajdonosa (kezelője) a vizek természetes lefolyásának meg-