Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

V

787 Víz alatti televízió édes V., sós V., kemény V., lágy V., tiszta V., szenny-V. közismert fogalmakat. (->- Vízke­ménység, Desztillált víz, -*- Vízlágyítás, — Vízellátás, Szennyvíz, -*■ Vízkezelés, -«-Forrás, Tengervíz, Kút) Viza -«-Tok alakúak Vízadagolás. Az igényelt vízmennyiségek pontos kiszolgálása, a víz szállításának tudatos és megfelelő szabályozása útján megvalósító szolgáltatói tevékenység. Végrehajtását az erre alkalmas vízkivételi mű, a -*■ vízadagoló teszi lehetővé. Vízadagoló. Általános értelemben: minden olyan szabályozó—mérő műtárgy, amellyel a vízhozam, ill. vízmennyiség előre meghatároz­ható és szabályozható. Az öntözési gyakorlatban elterjedten hasz­nálják, mert a különféle talajok vízelnyelő ké­pessége eltérő. Ezért az öntözővizet adagolni kell, a talaj nemének és állapotának megfelelően, hogy a víz egyenletesen oszoljék el. A vízada­golás végrehajtását részletes szabályzatok tar­talmazzák, melyek meghatározzák az öntözővíz mennyiségét, az öntözés ideje, a talaj, a növény igénye szerinti öntözővíznorma figyelembevéte­lével. (-«- Palástos vízadagoló) Vízadó képesség. 1. Mint rétegjellemző: a vízvezető rétegből meghatározott megcsapoló létesítménnyel vagy létesítményekkel az idő­egység alatt kivehető vízmennyiség, tehát víz­hozam dimenziójú érték (1/sec). A vizsgált ré­teg, rétegsor, rétegösszlet rétegtani és kőzetfizi­kai tulajdonságait, nyomásviszonyait, vízután- pótlódását, továbbá egyéb természeti adottsá­gait egységesen kifejező jellemző. 2. A kúthidraulikában: a kútból folyamatosan termelhető vízhozam. Vízadó összlet. Valamely rétegtani egység víztermelésre megnyitott víztartó és közbetele­pült vízzáró képződményeinek együttese. Vízadó réteg. Nagyobb kiterjedésű, víz­termelés céljából megcsapoló létesítménnyel megnyitott vízvezető réteg. Vízadó rétegek összekapcsolása. Olyan kutak esetében szükséges, amelyek több, meg­felelő minőségű vizet szolgáltató réteget harán- tolnak. A kútba szűrőzéssel kapcsolt rétegek kiválasztásakor a kutak nyugalmi vízszintjére és vízhozamára kell figyelemmel lenni. Ha a V.-t helytelenül végzik, előfordulhat, hogy az egyik bekapcsolt réteg részben vagy teljesen el­nyeli a másik réteg vizét. Ilyenkor a kútban a nyugalmi vízszint alatt -*■ rheométerezéssel a vízkivételi szünetekben is vízmozgás észlelhető. Vízadó szint. Azonos földtörténeti korban keletkezett, vízadó összleteket magában foglaló rétegsor. Helyzetét ismerve a vizsgált területen, a víztermelő kutak várható mélysége ennek figyelembevételével irányozható elő. Vízakna. Karsztvíztermelés céljából bánya- művelési technológiával mélyített függőleges akna. A szivattyúkat rendszerint az aknában, a karsztvíz nyugalmi szintje fölött az e célra épített helyiségben helyezik el. Kis vízhozam esetén (pl. dolomitkőzetben) az akna aljából, a karsztvízszint alatt, vízszintes járatokat (táró­kat) is kell építeni. Víz alatti betonozás. A víz alatti betonréteg készítése zárt alapgödörben álló vízben, annak érdekében, hogy a munkagödröt, szekrényt, kutat stb. vízzáró alsó teherviselő réteggel lássák el, amely megszilárdulása és a víz leszívása után biztosítja a szerkezeti munkák elvégzésé­hez a száraz munkaterületet. A víz felkavarása és a cement kimosódásának elkerülése céljából a bedolgozás történhet vízkiszorítással, süllyeszt­hető edényekkel, mozgótölcsérrel és állótölcsér­rel. A bedolgozás úgy hajtandó végre, hogy a képlékeny beton megszakítás nélküli folytonos utántöltés mellett vízzel ne keveredjék. Víz alatti földkiemelés. A föld fejtése és kiemelése víz alól oly módon, hogy a vízszint ne változzék. Nagyobb tömegű munkáknál (csatornák, munkagödrök stb.) kotrók vonó­vederrel vagy markolóval, kisebb tömegeknél (szekrény-, kútalapozásoknál) markolós szerke­zetekkel vagy szerszámokkal (indiai kapa) végzik. Víz alatti jég. A víz felszíne alatti jégfajták gyűjtőneve, attól függetlenül, hogy azok a fel­színen vagy a felszín alatt keletkeztek-e. Víz alatti lebegés. A víztől különböző anyagú test nyugalmi egyensúlyi állapota a víz felszíne alatt. Ebben a helyzetben a testre ható erők eredője 0. Pl. lebeghet a víz felszíne alatt a vízzel azonos fajsúlyú más folyadék gömbje. A V.-t rendszerint nehéz a gyakorlatban meg­valósítani, mert a test már aránylag kis fajsúly- különbség hatására is mozogni kezd. Víz alatti televízió. A vízben végbemenő folyamatok (pl. hordalékvándorlás), ill. a víz alatti szerkezetek megfigyelésére szolgáló, több­nyire reflektorokkal fölszerelt, vízzáró házba épített kamerájú, búvár által kezelt vagy kábe­len leeresztett berendezés. Csápos kutak, külön­féle rendeltetésű vízszintes és függőleges csövek (mélyfúrású kutak csövezése) belső felülete korrózió vagy lerakódás következtében előálló állagváltozásának vizsgálatára is használják. A V.-val megtakaríthatók a csővezeték teljes felbontásával járó költségek.

Next

/
Thumbnails
Contents