Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
B
Belvízelöntés természetes csapadékból származó káros víz elvezetésére szolgáló ásott meder, melynek vonalvezetését és esését a terep, a tereptárgyak és a befogadó vízállásviszonyai szabják meg. {-*- Belvízművek, -*■ Lecsapoló csatorna) Belvízelöntés. A természetes csapadékból származó víz a terephajlatokban összegyűl, ha ott belvízcsatorna nincs, ill. a meglevő belvíz- csatorna az összegyűlt vizet az összegyülemlés ideje alatt elvezetni nem képes. Előállhat a B. mesterséges beavatkozás hatására is, pl. visszatartás, tiltózás esetében. A B. hatása általában káros. A kár mértéke függ az elöntés alá került területen levő növényzet víztűrő képességétől és a hőmérsékleti viszonyoktól. Az átmeneti B. nem káros a vegetáció megindulása előtt a kötött talajokon, ahol a talaj a vizet csak lassan tudja felvenni, sőt egyes esetekben — pl. kora tavasszal a szikes legelőkön — hasznos is lehet. Belvízgazdálkodás. A vízgyűjtő belvizeivel való tervszerű gazdálkodás, amelynek során a károsan fölösleges vizet a lehető leggyorsabban, de még gazdaságosan eltávolítják (belvízrendezés), ugyanakkor visszatartják azt a víz- mennyiséget, amelyet a mg. számára hasznossá lehet tenni. Ez a beavatkozás a belvízlevezetés szempontjából is előnyös, mert csökkenti a belvízművek terhelését. Hatékony B. csakis a vízgazdálkodási és mg.-i tevékenység összehangolt és egységes alkalmazásával valósítható meg. Belvízhasznosítás. Az a vízgazdálkodási és mg.-i tevékenység, amely lehetővé teszi a vízgyűjtő területén keletkező belvíz visszatartását, részben a talajban való tárolással, ha ez kárt nem okoz. A tárolás célja az aszálykár csökkentése. A belvizet felszíni tárolással öntözésre is föl lehet használni, esetleg halastó, nád- és gyékénytermelés, semlyékek intenzívebb hasznosítására alkalmazható. Belvízi hajózás (belhajózás). A hajózás azon neme, mellyel a folyókon, csatornákon, tavakon bonyolítják le a vízi közlekedést. A személyszállításra saját erőgépes hajók szolgálnak, a teherszállításra azonban -*• uszályokat használnak. Az első hazai B.-i társaság 1848- ban alakult a Balaton hajózására. Belvízi kikötő Kikötő Belvízi utak -► Vízi utak Belvízkár. A terepen lefolyó és összegyűlendő víz hatására keletkező kár. A B. lehet közvetlen v. közvetett. Közvetlen ü.-ról van szó, ha a mozgó víz a talajt elsodorja, ill. az állandó víz a növényzetet részben v. egészben kipusz68 títja. Közvetlen B. az is, ha a belvíz épületeket» közlekedési útvonalakat tesz tönkre, ill. az elöntés gátolja a mg.-i művelést. Közvetett ü.-nak nevezzük a talaj felázottsága miatti vonóerő- többlet-igényt, ill. a vízmozgás v. vízállás hatására a talaj szerkezetében, hasznos sótartalmában bekövetkezett kedvezőtlen változások hatását. Közvetett B. származik az elöntések felszámolása miatt a megkésett vetések okozta hozamcsökkenésből is. (->- Vízkár) Belvízképződés. A sík vidéki, kis esésű területeken megfigyelhető fölösleges, sokszor káros felszíni vizek keletkezési folyamata. A belvíz csapadékból származik, részben közvetlenül, részben közvetve. Közvetlen keletkezésű a belvíz akkor, ha a folyékony halmazállapotú csapadék mennyisége szélsőségesen nagy (h, mm), ill. szélsőségesen nagy az intenzitása (i mm/h, 1/sec*ha v. 1/sec*km2). A szélsőségesen nagy mennyiség hatása egyaránt jelentkezik a kisebb és a nagyobb kiterjedésű (F, ha v. km2) vízgyűjtő területeken. A csapadék szélsőséges intenzitásának a hatása azonban a nagy hevességű esők kisebb kiterjedésének megfelelően általában csak kisebb területeken mutatkozik. Közvetve részben a szilárd halmazállapotú csapadék olvadásakor, részben talajvízből, forrásvízből, fakadó vízből és a vízfolyások árvizéből keletkezik fölösleges felszíni víz. Különösen jelentős a hó halmozódásából és a talajvízszint túlzott megemelkedéséből származó hatás. Mint másodrendű hatás megemlítendő még a talaj pillanatnyi fizikai állapotának és a téli hőmérsékletnek (talajfagy) a szerepe, továbbá a műszaki létesítmények állapotának és egymással való kapcsolatának (a főműveken belül, valamint a főművek és a gyűjtőrendszer között) a befolyása. Belvízművek. Azokat a műszaki létesítményeket nevezzük B.-nek, melyeknek feladata a terület belvizeinek meghatározott időn belüli, szabályozott elvezetése. B. általában a belvíz- csatornák, belvízi szivattyútelepek és szivattyú- állások, belvízi zsilipek és tiltok, belvízi tárolók és mindezek működését biztosító és óvó híradóberendezések és őrtelepek. A B. a kezelésüket ellátók szerint lehetnek jelentősen közcélúak, ezeket az állami vízügyi szolgálat gondozza; helyi jelentőségű közcélúak, ezeket a vízi társulatok, ill. a községi tanácsok tartják fenn és helyi, üzemi létesítmények, melyekről az üzemek gondoskodnak. (L. X. sz. m.) Belvízöblözet. A belvízgyűjtő területnek az a része, melyről az összegyülemlő belvizeket a többi területtől függetlenül lehet levezetni.
