Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

V

Vakondtest

766

legessé teszi. A közművezeték védőcsövét vágóéles acélkoszorúval átsajtolják a pályatest alatt. A V.-rel 300—1200 mm 0-jű védőcső építhető. (-*- Átsajtolás, -* Átfúrás)

Vakondtest. A vakonddrént készítő vakondeke lényeges szerkezeti része, lövedék alakú test, mely a talajban haladó vágóéi után kapcsolva, kialakítja a cső alakú járatot.

Vakperem. A szivattyúk nyomócsöveit a nyomócső kipróbálása vagy huzamosabb kikapcsolása idejére lezáró tömör lemez, melyet tömítéssel, csavarok segítségével rögzítenek a csővégen. (-*- Vakkarima)

Vakúszó Hajóútkitűzés Vakvég. Az olyan csővezeték végpontja, amely nem csatlakozik más vezetékhez. Pangó víz keletkezését csapolókészülék vagy más csőszerelvény beépítésével és időnként való megnyitásával meg kell akadályozni.

Vak víz-séma ->- Kivilágított víz-séma Vallási fürdők -» Rituális fürdők Valódi hiba. A valóságos (a pontos) érték és a mérési eredmény különbsége. Mivel a valóságos (a pontos) érték sohasem ismert, a V. nem határozható meg. Helyette az n-szer megimételt mérés számtani közepének és a mérési eredménynek különbségeként meghatározott látszólagos hibát használják. Pontatlanul ezt nevezik mérési hibának.

Valódi part -*■ Eulitorál Valódi sebesség. A valóságban érvényesülő sebesség. Mérése, megfigyelése sokszor nehéz (nem célszerű), sőt bizonyos esetekben még megoldatlan feladat, mivel nagysága és iránya igen gyakran a hely és az idő függvényében is változik. Ezért többször alkalmaznak különféle elméleti (fiktív) sebességeket. Ilyen pl. a szelvény-, a függély-középsebesség, a meghatározott pontban érvényesülő sebességek időbeli középértéke, a szivárgási sebesség stb.

Valódi vízfenék Euprofundál Valóságos folyadék. Olyan ->- folyadék, amelynek fizikai jellemzői azonosak a természetben megtalálható, megfelelő folyadék fizikai jellemzőivel.

Valóságos kisugárzás (effektiv kisugárzás). A ->- teljes sugárzás felhasználódásának az a hányada, amelyik a térszín természetes kisugárzásának végső eredményeképpen (többszöri visszaverődés után) kijut a világűrbe. A V. főleg a derült éjszakákon jelentős tétele a térszín hőháztartási mérlegének.

Valóságos oldat. Idegen (ásványi) anyagok jelenléte a vízben oly módon, hogy a víz tiszta

marad, nem válik zavarossá, s az oldott anyagok jelenléte csak kémiai vizsgálattal mutatható ki.

Valóságos vízveszteség. A vízművekben a csőtömítési hibákból, csőtörésekből, a tároló- medencék szivárgásából származó -»■ vízveszteség. A V. az üzemi gyakorlatban külön nem mérhető, az új csőhálózatokon végzett tudományos mérések szerint mértéke 6—8%.

Valószínű hiba. Az a hiba, amelynél 0,5 annak a valószínűsége, hogy bármely mérési adat látszólagos hibájának abszolút értéke nála nagyobb vagy kisebb.

Valószínűségszámítás. A V. alkotja a matematikai statisztika alapját, de e szorosan összeforrott tudományágak között éles határ nem vonható. A V. elsősorban a véletlen jelenségekre vonatkozólag már meglevő ismereteinkből levonható következtetésekkel foglalkozik. A matematikai statisztika tárgykörébe viszont azok a problémák tartoznak, amelyeknél bizonyos megfigyelési adatokból akarunk a véletlennek tekintett jelenség természetére következtetni. A V. a természeti, így hidrológiai jelenségek vizsgálatának fontos eszköze (pl. előfordulási valószínűség).

Van der Made-készülék. Csöves rendszerű ozonizáló, az ivóvíz csírátlanítására.

Vargha János (1798—1850) kiváló folyamszabályozó mérnök. Vezette a Körösök szabályozási munkáit, majd a Bega-csatorna építését. Foglalkozott a Duna-szabályozás problémájával is. Széchenyi István fölszólítására elkészítette a megvalósult folyószabályozások jegyzékét.

Varrat nélküli gázcső. Mindkét végén csavarmenetes, kereskedelmi minőségben készülő acélcső, kötéséhez egyik végére felcsavart hengeres menetű karmantyúval. A csőfalt és tömítést 32 kp/cm2 nyomásra szavatolják. Épületen belüli vízvezetékhez, központi fűtéshez használt cső. 40 kp/cm2 előírt nyomás esetén a hasonló kivitelű vastag falú gázcsövet alkalmazzák.

Vas (Fe). Szürkésfehér, eléggé puha fém. Fs.-a 7,86, olvadáspontja 1535 C°, forráspontja 2730 C°. Vegyületeiben 2 (ferro) és 3 (ferri) vegyértékű. Nedves levegőn ferrioxid- hidroxiddá alakul, rozsdásodik. A természetben elemi állapotban csak meteoritokban található; főleg oxidos érceiből állítják elő. A V. iparilag igen széles körben alkalmazott fém, melynek tulajdonságait más fémekkel (ón, horgany, ólom) ötvözve nagymértékben befolyásolhatjuk. A V.-fajták széntartalmuk szerint csoportosítva: a nyers V. 2,5% szenet tartalmaz, előzetes meg- lágyulás nélkül olvad, ezért nem kovácsolható;