Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Ü
Üzemi vízellátás Kedvező tulajdonságai következtében a víz az iparban sokféle feladatot teljesíthet. Használják darabos, szemcsés v. porszerű anyagok (szén, cukorrépa, árpa, kazánhamu) szállítására, nyersanyagként (jéggyártás, sörfőzés, am- móniákgyártás, némely vegyi anyagok kristályvizei), sejtek föllazítására (len-, kenderáztatás, bőripar), az anyagok fajsúly, szemcsenagyság szerint való osztályozására, szétválasztására (keményítőipar, ércflotálás), az anyagok képlékennyé tételére (kerámiai ipar), oldószerként (vegyi ipar, textilfestödék), vegyi termékek tisztítására, ipari mikroorganizmusok táptalajához (erjedési iparok, antibiotikumok gyártása). Az Ü. minőségével szemben támasztott követelmények igen sokfélék. Üzemi vizellátás Ipari vízellátás Üzemi vízgazdálkodás Ipartelepek víz- gazdálkodása Üzemi vízgazdálkodási folyamatábra Vízforgalmi ábra Üzemi vízi létesítmények ->- Vízi létesítmény Üzemi víz továbbadása. Az ipari vízgazdálkodás egyik víztakarékossági módja, melynek során az egyik üzemben már felhasznált és minőségében megváltozott vizet egy másik, kisebb minőségi igényű üzem használja fel. Üzemnapló. 1. A szivattyútelepek és szállítható szivattyúk üzemét rögzítő okirat, mely tartalmazza az üzem körülményeire, időtartamára és az üzemelő egységekre vonatkozó adatokat. 2. A vízművek víztermelő telepein, átemelőtelepein, a csatornaművek szennyvíztisztító, ill. szennyvízátemelő telepein, a gépházban vezetett napló, amelybe a főgépész a fővízmérő(k), villamos mérőműszerek adatait rendszeresen köteles bevezetni. Az Ü.-ba kell az esetleges áramkiesést, géphibát, elvégzett javítási és karbantartási munkát is bejegyezni. Üzempróba -*■ Próbaüzem Üzemvezető. A vízellátási és csatornázási üzem munkáját irányító szakember. Beosztásához megfelelő gyakorlat és üzemvezetői tanfolyami végzettség szükséges. A vízügyi v. vízellátási szakközépiskola is képesít üzemvezetői beosztásra. 764 Üzemviteli szabályzat. Vízügyi értelemben: meghatározza a vízszolgáltató rendszer, belvízi öblözet üzemeltetési rendtartását. A törvényes rendeletek és a vízjogi engedély alapján azÜ.-ban írják elő a vízhozamot, az üzemvíz - színeket, a kiszolgálási és lecsapolási időrendet, a művek felügyeletét, azok kezelését és fenntartását. Irodalom. Alcser J.—Balogh \B.: Ontözőmesterek könyve. Bp. 1963. Üzemvíz. Az öntözőcsatomákban a rendeltetésszerű üzemelés során szállított vízmennyiség elnevezése. (-*- Ipari víz) Üzemvízalagút. A vízerőmű üzemvizének vezetésére létesített alagút. Lehet felvízalagút v. alvízalagút; a víz gravitációsan v. nyomás alatt mozoghat benne. Üzem vízcsatorna (helytelenül: oldalcsatorna, derivációs csatorna). Nyílt felszínű, a vízerőmű üzemvizét szállító csatorna. A hasznosítható esés növelése céljából a vízfolyás esésénél lehetőleg kisebb esésűre építik, ha a helyszín- rajzi viszonyok (a terepviszonyok) lehetővé teszik, kanyarulatot vág át, esetleg két szomszédos vízfolyást köt össze. Az erőmű felvízi oldalához csatlakozó része a -*■ felvízcsatorna, az erőművön átfolyt vizet az -*• alvízcsatorna vezeti el. Az Ü. kitorkollásánál némely esetben torkolati műtárgyat, hordalék-, jégterelőt stb. építenek. Üzemvízcsatornás vízerőmű Kis esésű vízerőmű Üzemvízlebocsátó. A hegy- v. dombvidéki tárolók vízhasználatát biztosító, a gáttest alatt levő zsilip, mely a vízhasznosítás céljára szükséges víznek a tárolóból való lebocsátására szolgálÜzemvízszint. A vízhasznosítási létesítményekben a vízszintnek az a magassága, amely a terv szerinti mértékadó vízmennyiség szállításakor áll elő. Az üzemvízszint magasságát a létesítmény üzempróbája során minden műtárgyon meg kell jelölni. Üzemvízszín-tartomány. A bögézett, nyílt felszínű csatorna statikus és mértékadó dinamikus üzemvízszínével határolt sáv, amely minden lehetséges, normális üzemi állapothoz tartozó felszíngörbét magában foglal. Üzemvízvezetékek. A vízerőmű üzemvizét szállító csővezeték.