Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
T
Tömörítés 742 Tömörítés -* Döngölés Tömörítőgépek. A földművekbe beépített anyagot tömörítik, ezáltal növelik a szilárdságát és vízzáróságát. A T. általában három csoportba sorolhatók: statikus, döngölő (dinamikus) és vibrációs T. Statikus T. a vontatott simahengerek, motoros simahengerek, vontatott juhlábhengerek és vontatott gumihengerek. Döngölős T. a motoros és elektromos döngölök. Vibrációs T. a sima vibrohengerek, vibrációs juhlábhengerek és vibrolapok. Irodalom. Kövesi Gy.: Géptan és gépüzemtan. Bp. 1964. 343 p. Tömörítővas Öntöttvas nyomócső Tömörítővibrátor. A vibrációs elven működő beton-tömörítőgépek összefoglaló elnevezése. E fogalomkörbe soroljuk: a -*■ tűvibrátort, más nevén rúdvibrátort, a — lapvibrátort, más nevén vibrációs lapot v. -► vibrolapot, valamint a -*■ zsaluvibrátort. A T.-ok villamos v. benzin- motoros hajtásúak. Munkaszervük az ún. rezgéskeltő elem, mely egyenlőtlen súlyelosztású forgó tengelyből áll. Tömör kőzet -»-Víz elhelyezkedése a földkéregben Tömörség. A szilárd anyag térfogategységre vonatkoztatott anyagmennyisége, vagyis V V T =----v. százalékosan: T =100 %. A V o ' o teljesen tömör anyagoké: T = 1,0; a lyukacsosaké: T < 1,0. Fszilárd anyag térfogata, F0 a teljes térfogat. A T. fogalmát a vízgazdálkodásban többek között a földmunkák (a földművek) minőségi jellemzésére használják. Tömörségi ellenőrzés. Az építkezés során előállított talajrétegek, feltöltések tömörségének összehasonlítása az előírt v. elérhető legnagyobb tömörséggel. Tönkfelszín. Kemény kőzetekből álló, főleg régebbi hegységek erős lepusztulása után keletkező hullámok v. gyöngén hullámos felszín. Későbbi szerkezeti mozgások során újra kiemelkedhet — ekkor megifjodik rajta az erózió —, és fölemelt T.-né válik (pl. Dunántúli- és Északiközéphegység) . Tönkösödés. A magasabbra kiemelt felszínek igen erős lepusztulási folyamata. A T. következményeként hullámos, sokszor majdnem sík felszín alakul ki. A lepusztítás folyamatát leginkább a trópusi mállás, ezenkívül a jégtakarók felszínalakító tevékenysége (Finnország, Kanadai-pajzs) okozza. Esetleg a nagyon bő csapadékéi mérsékelt övi terület is tönkösödhet. A T. folyamata földtani korokkal kifejezhető időtartamot igényel. (->- Talajpusztulás) Tőponty — Ponty Törés. A földkéreg szerkezeti mozgásai, a széthúzó v. összenyomó erők hatására. A T. lehet tektonikai repedés, v. ha a hatóerők fokozódásával a rétegösszletek egymáshoz képest elmozdulnak —• bányász elnevezéssel —, vető, működi erők széthúzás összepréselés Törés Fontosabb vetőtípusok vetődés. Az elmozdulás mértékét a vetőmagasság és a vetőméret határozza meg, amely a méter tört részeitől több ezer méterig terjedhet. A vető részeit, a fontosabb vetőtípusokat, ill. töréses formákat, amelyek többé-kevésbé határozott vetőrendszereket alkotnak, az ábrák szemléltetik. A hosszanti T. v. vető síkja nagyjából párhuzamos a rétegek csapásával, míg a haránt- v. kereszt- T., v. vető síkja közelítőleg merőleges a rétegek csapására. A fő-T. v. fő vető valamely területre jellemző uralkodó hosszanti v. haránt-
