Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
T
727 Tisza Csapig. Innen éles töréssel előbb DNy-i, majd Szolnoktól D-i irányban halad tovább az Alföldön, s Szeged alatt elhagyva hazánkat Jugoszláviában, Titelnél torkollik a — Dunába. Hossza az eredettől a torkolatig jelenleg 964 km, ebből a mo.-i szakasza 600 km. Folyása közben medre a Visó és a Talabor mellékfolyók majd lejjebb a déli országhatárig átlagosan 3,5 cm /km. Mederviszonyok: Tiszabecstől lefelé a Borzsava torkolatáig még szétágazó hajlamot mutat, innen lefelé jól beágyazott, kanyargó medrű középTiszai töltés keresztszelvényeinek fejlődése betorkollásai között, mintegy 63 km hosszúságban szovjet—román, Tiszaújlak és Badalo között, valamint Szalóka és Záhony között, összesen 44 km hosszúságban magyar—szovjet, Záhony alatt 5 km hosszúságban magyar—csehszlovák, Szegedet elhagyva pedig 4,5 km hosz- szúságban magyar—jugoszláv országhatárt is alkot. Vízgyűjtő területének nagysága 157 200 km2, ebből országhatáron túli terület 110 463 km2. A folyó esése az eredetnél, a Fekete-T.-n 24,2 m /km, a Fehér-T.-n 33,9 m /km. A két ág egyesülésétől a Borzsava torkolatáig (740,3 fkm) az esés 5 m /km és 1 m /km értékek között fokozatosan csökken. Innen lefelé Tokajig (550 fkm) a kisvíz esése cm-ben kifejezve 37—5 cm/km között változik. Tokaj és Tiszafüred (434 fkm) között a tiszalöki duzzasztómű megépítése előtt 8 cm /km volt az esése, Tiszafüredtől Csongrádig (253 fkm) 5—3 cm/km, Csongrád és a déli országhatár (158 fkm) között pedig már csak 1,8—2 cm/km a kialakult kisvízi esés. A nagyvízi esés Tiszabecs és Tokaj között 11 cm/km, szakasz jellegű (-*• Szakaszjelleg), a kanyarulatok ban igen mély. Csongrádtól a déli országhatárig tovább fokozódik a meder beágyazódása. A meder anyaga a Borzsova torkolatáig csökkenő szemnagyságú kavics, s innen lejjebb egyre finomodó homok. Vízjárása Vásárosnaményig heves, innen lefelé az esés csökkenése folytán már fokozatosan lelassul, és ennek következtében az árhullámok levonulása is tovább tart, különösen a Szolnok alatti szakaszon, ahol hetekig is elhúzódhat. Az árvizek általában kora tavasz- szal és kora nyáron (zöldár) vonulnak le. Jellemző vízhozamok: Tiszabecsnél a KQ_ = 27 m3/sec, KÖQ, = 195 m3/sec, NQ, = 3360 m3/sec, Szegednél KO =90 m3/sec, KÖQ=810 m3/sec, NQ. = 4700 m3/sec. Jégjárás a T.-n általában nem veszélyes, a tiszalöki duzzasztómű megépítése óta azonban a Bodrogtorokban és alatta a zajló jég megáll és esetenként torlasz is keletkezik. Tiszalöknél (524,3 fkm) 1951—54. években 3x37 m-es nyílásszélességgel -*■ duzzasztómű. 47*
