Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

T

Területi vízgazdálkodási ....

járulása szükséges. Az ipari, kulturális, forgalmi stb. létesítményeket elsősorban olyan területekre kell telepíteni, amelyek mg.-i termelésre nem v. nem kellően hasznosíthatók. A — vízjogi engedély iránti eljárás során érvényesíteni kell a T.-re vonatkozó szabályokat (Vtv. vhr. 65. §.). Ha valamely létesítményt mégis csak mg.-i rendeltetésű földre lehet telepíteni, v. azt más különleges céllal veszik igénybe, e cél megvalósulásáig, ill. ha lehetséges, ezt követően is a területet, a rendeltetésszerű használat érdekeit nem sértő mg.-i műveléssel kell hasznosítani (mg.-i mellékhasználat). A vízügyi létesítmények (pl. árvízvédelmi töltések, csatornák, az ezek menti sávok) területeinek hasznosítási módját a létesítményt (területet) kezelő szerv határozza meg, a vízügyi érdekekre figyelemmel, és köteles a hasznosításról gondoskodni (-»- Gátkaszálók).

A mg.-i terület művelésének megszüntetéséhez (művelési ágának megváltoztatásához) hozzájárulást a beruházási program jóváhagyása, ill. a beruházás megvalósításának megkezdése előtt kell kérni. A nyomvonalas vízi létesítmények (csatornák, csatorna menti sávok, a vízfolyásokon végzett vízi munkák, ideértve az ezek kiegészítő részét alkotó v. üzemelésével kapcsolatos műveket is) és a helyhez kötött (a vízgazdálkodási cél, a földrajzi, hidrológiai, vízügyi-műszaki stb. föltételek által meghatározott helyen telepítendő) vízi létesítmények helyének kijelöléséhez a mg.-i szervek hozzájárulását a terület helyszíni bejárása után és egyszerűsített műszaki dokumentáció alapján kell kérni. Ha a helyszíni bejáráson részt vevő szervek között a telepítést illetőleg egyetértés jön létre, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni; egyetértés hiányában az engedély felől, ha a terület kisebb, mint 20 kh, a tanács vb., ha nagyobb, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és az OVH elnöke egyetértésben határoz.

Ha a mg.-i művelésre alkalmas terület más célra használása megszűnik, a kezelő szerv köteles azt a tanácsi mg.-i szakigazgatási szervnek bejelenteni, és az határoz a terület további hasznosítása felől. A létesítmények megszüntetése, a talaj megbontása esetén a kezelő köteles a területet az újrahasznosítás céljára alkalmassá tenni (az eredeti állapotot helyreállítani).

A termőtalaj megóvása (talajvédelem, a víz romboló munkája, az erózió elleni védelem) a föld- használó kötelessége. Ezt össze kell hangolni a terület vízrendezési munkáival. Erre a célra az érdekeltek talajvédelmi társulatot alakíthatnak, v. már működő vízgazdálkodási társulat feladatkörét a talajvédelemre is kiterjeszthetik

723

[1961: VE tv.; 7/1962. (III. 13.) Korm. hat.; 21/1964. (Mg. É. 21.) FM és 27/1965. (V.É. 19.) OVF. ut.].

Terresztrikus üledék -*■ Szárazföldi üledék

Terresztrisz alak. A szárazföldre került vízinövény különleges alaktani bélyegekkel jellemezhető ún. szárazföldi alakja.

Területfölvétel. A terület topográfiai jellemzőinek meghatározását és ábrázolását célzó műszaki munka.

Területi Bizottság (Árvíz- és Belvízvédelmi Területi Bizottság). Az árvíz- és belvízvédekezés műszaki és államigazgatási feladatainak a rendkívüli -» készültség tartama alatti összehangolására, valamint a károk fölmérésének megszervezésére, a kártalanítási és helyreállítási intézkedések megtételére a védekező vízügyi igazgatóság működési területén a megyei szintű tanácsok vb. elnökeiből és a pártbizottságok, a minisztériumok és a vízügyi igazgatóság képviselőiből szervezett operatív bizottság [Vt. vhr. 87. §; 12/1966. (IV. 1.) Korm. rend.].

Területi kiemelt vízfolyás. A mo.-i vízkészlet-gazdálkodási gyakorlatban a felszíni vízgazdálkodási egységek egyik fajtája; olyan jelentősebb vízfolyás (szakasz), amelyet — vízgyűjtő területéről elkülönítve — önálló vízgazdálkodási alegységként kezelnek.

Területi párolgás. A térszín valamely nagyobb kiterjedésű részének (pl. a vízfolyások vízgyűjtő területének) teljes párolgása, amely a növényzet párologtatásából, a talaj és a vízfelületek párolgásából tevődik össze. Sokévi átlagának közelítő értékét a területre hullott csapadék és a lefolyt vízmennyiségek különbségeként lehet megállapítani. Hazánkban értéke a nyári hónapokban 10 mm/nap értéket is elérhet. Általában az évi párolgás 86%-a az április—szeptember közötti időszakra esik. (-*- Evaporáció, Párologtatás)

Területi sor. A vízkészlet-gazdálkodásban: a vízgazdálkodási egységek ugyanarra a tárgy- időszakra vonatkozó összesítő vízmérlegeinek — mint elemeknek — az egységek valamilyen (pl. vízrajzi) sorrendje szerint rendezett sorát a vízmérlegek T.-ának nevezik. (-*- Összesítő vízmérleg, -► Vízmérlegsor.)

Területi tényező. Olyan viszonyszám, amely megmutatja, hogy az egész területnek hány százalékát teszi ki a hatásosan öntözött terület.

Területi Vízgazdálkodási Keretterv — Vízgazdálkodási Keretterv

Területi Vízgazdálkodási Kerettervegység -» TVK-egység