Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
T
Terepesés Terepesés. A különböző szintmagasságú tereppontok közötti természetes lejtő hajlása. A T. nagyságát a magasabb és mélyebb pont vízszintes távolságának hosszúságegységére jutó magasságkülönbség fejezi ki (ezrelék v. százalék). Tereprendezett öntözőtelep. Olyan öntözőtelep, amelynek domborzatát tereprendezéssel öntözésre alkalmassá alakították. Tereprendezés. 1. Árvízvédelmi vonatkozásában : a töltést környező térszint, az előtér tervszerű kialakítása. A T. célja a csapadékvíz, az árvíz levonulása után visszamaradó víz elvezetése a töltéslábtól, az előtereket fedő gyepszőnyeg karbantartása, az anyaggödrök (-»- Töltésépítés) megművelése, a hibásan kialakított, a fedőréteget áttörő anyaggödrök betöltése, továbbá a töltés alatti szivárgások veszélyének csökkentése, végül általában a töltésnek és környezetének, a védővonalnak kulturáltabb kialakítása. 2. A mg.-i vízhasznosításban az a tevékenység, amellyel a domborzatot a mg.-i igényeknek megfelelőre alakítják. Az elérni kívánt ún. műterepnek megfelelően a területrészeket feltöltik v. lenyesik. Részletes geodéziai felmérés (20 X 20 m hálózat) és műszaki tervezés alapján végzik, melynek egyik főcélja a minimális földmozgatás. A T. kiviteli munkái földmunka- gépekkel (dózer, szkréper, gréder) történnek. Ezek a földmunkagépek csak bizonyos hibahatárok között tudják a szükséges feladatot végrehajtani. Ezért tőlük — optimális esetben is — vízszintes terepen + 3 cm-es, esésben ± 5 cm-es pontosságot kívánunk meg. Terepszinti tároló -*■ Alacsony szintű medence Terepviszonyok. A Föld felszínének alakulását jellemző tényezők összessége. A felszín függőleges, vízszintes tagoltsága, a vízfolyások, az állóvizek medrének jellemzői, a növényzettel való borítottság stb. együttesen. Ismeretük a vízgazdálkodás területén pl. a hidrológiai feladatok megoldása, vízfolyások szabályozása, öntözőtelepek tervezése, építése, a vízrendezési, a vízerőhasznosítási, a vízbeszerzési, az árvédelmi létesítmények tervezése, építése, fenntartása szempontjából fontos. Terhelési ábra. A villamos hálózatról táplált fogyasztók összes teljesítmény-szükségletének alakulását az idő függvényében ábrázoló grafikon. A vizsgált időtartam szerint megkülönböztetünk napi, heti, havi és évi T.-kat. Terhelésmérő. Fúrás során a fúrórudazat, 720 ill. fúrókötés horogterhelését mutató műszer, amelyből a fúrószerszám előrehaladására, a felfúrt anyag minőségére, szerszámmentés esetén annak legcélszerűbb megoldására lehet következtetni. Terhelőmagasság. Az a szállítómagasság, amelyet a szivattyúnak a hozzákapcsolt berendezésben le kell győznie. Termák vonala. A hegységszerkezeti törés mentén, egymástól kisebb-nagyobb távolságra, nagyjából egy vonalban elhelyezkedő felszálló források sora (pl. budai melegforrások, a Gönc— Szerencsi-törés forrásai). Termálkút -*■ Hévízkút Termálvíz-»- Hévíz Termelésbiológia -*• Produkció-biológia Termelési költség. A termelés folyamán a termék előállításához felhasznált eleven és holt munka ráfordítások pénzben kifejezett értéke. A T.-et a vállalatok v. tsz-ek összes termelésére vonatkozóan számítják ki. Tartalmazza a termelőtevékenységgel kapcsolatos összes költséget, de nem tartalmazza azokat a kiadásokat v. veszteségeket, amelyek az üzemi termelőmunkától függetlenül keletkeznek. A T. alakulásának és összetételének folyamatos elemzése fontos eszköz a vállalatok gazdaságos működésének biztosításához. Az elemzés hatékonysága érdekében a T.-eket különböző szempontok szerint csoportosítják. A leggyakrabban alkalmazott csoportosítások a költségnemenkénti (anyag- költség, bérköltség, munkabérek közterhei, értékcsökkenési leírás stb.) és az elszámolás módja szerinti (egyes gyártmányokra közvetlenül elszámolható költségek, gyártmányonként nem csoportosítható közvetett költségek). A vállalatok T.-ei között kell elszámolni az eszközlekötési járulékot is. A T. együttes összegének a teljes termelési értékhez viszonyított hányadosa mutatja meg a vállalat százalékos költségszintjét. Ha az egyes költségnemek értékét viszonyítjuk a vállalat teljes termelési értékéhez, akkor az ún. költséghányadokat kapjuk (pl. anyaghányad, bérhányad stb.). A T., mint a ráfordítások pénzben kifejezett értéke, a mindenkori árrendszerrel is szoros kapcsolatban van. Előfordulhat, hogy egy-egy termék előállításához két időszakban azonos a ráfordítások mennyisége, de a közben bekövetkezett árváltozások miatt a két időszakban eltérő a T. összege. Termelési ráfordítások. A termelés folyamán az új termék előállításához felhasznált munka és eszközök mennyisége természetes mértékegységben (munkaórában, anyag kg-ban stb.) mérve, A ráfordítások mennyiségét egy
