Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
T
Talaj-vízháztartás folytonosan változó. A T.-tükör fölött van a zárt kapilláris (hajszálcsöves) vízöv, melyben a kőzetszemcsékkel teljesen körülzárt kapillárisokat víz tölti ki. A víz a nehézségi erővel szemben a kapillárisokban fölfelé mozog. Fölötte helyezkedik vizpórás levegő higroszkópos víz A víz elrendeződése a kőzetszövetben el a nyílt kapilláris vízöv, melyben a hajszálcsöveket (hézagokat) a víz nem tölti ki teljesen, minthogy a hézagok között már levegő is van. Legfölül található a talajlevegő-tartalmú öv, melyben a vízpárás (vízgőztartalmú) levegő, ill. a csapadékvíz a nehézségi erő hatására lefelé mozog, beszivárog. A beszivárgás során a kőzetszemcsék felületére tapadó vizet adhéziós (hozzátapadó), higroszkópos víznek, ill. vízhártyának nevezzük. A kőzetszemcsék hézagainak sarkaiban, szögleteiben a higroszkópos vízhártyát hézagsarok- v. pórusszögletvíz burkolhatja. A T.-tükör mélysége, a terület domborzata és földtani szerkezete között szoros kapcsolat van. A T. általában mozgásban van, áramlik a nagyobb nyomású helyekről a kisebb nyomású helyek felé. Ezért a T.-tükör nem okvetlenül vízszintes, és sajátos morfológiája van. A T. elsősorban a csapadékvízből (beszivárgás) táplálkozik. Folyók közelében — ha a rétegek kőzetkifejlődése erre módot ad — időszakosan a folyóvíz is táplálja (teraszvíz, parti szűrésű víz). A T. mennyisége csapadékos időszakban megnő, a T.-tükör megemelkedik, a T. sótartalma csökken, az oldat hígul. Ha a felszín fölé emelkedik belvíz okozója lehet. Száráz időszakban, a párolgás folytán vízszintje leszáll. Hőmérséklete \a felszín hőmérsékletével párhuzamosan — de kisebb mértékben —, kis késéssel változik. Nyílt tükre következtében könnyen és gyakran fertőződik, ezért ivóvíz céljára sokszor alkalmatlan. Aknás v. fúrt kutakkal könnyen föltárható. Talajvízdúsítás. Külföldön általános, Mo.-on az utóbbi években elterjedő módszer a talajvíz mennyiségének mesterséges növelésére. Ott alkalmazható, ahol nagy kiterjedésű, a víz szűrésére megfelelő természetes, esetleg mester699 ségesen javított talaj és kellő mennyiségű, lehetőleg 50 mg/l-nél kisebb lebegőanyag-tartalmú nyers víz van. A dúsító vizet az egészségügyi követelményeknek megfelelően néhol ülepítik, sőt csírátlanítják. A nyers vizet medencékbe szivattyúzzák, amelyekből a dúsító víz a vízadó rétegbe szivárog, ahonnan kutakból emelik ki. Az így termelt mesterséges talajvíz minősége megközelíti a természetes rétegvízét, ivóvízellátási célokra gyakran csírátlanítás nélkül is szolgáltatható. Mo.-on az alacsony vízállás idején elapadó parti szűrésű kutak vízhozamának fokozására alkalmazzák a Fővárosi Vízművek káposztásmegyeri és a Borsodi Regionális Vízmű borsod- sziráki víztermelő telepein. Talajvízészlelő kút. A felszínhez közel levő víztartó rétegben elhelyezkedő, szabad szintű víz felszínének v. a nyomás alatti víz piezometri- kus szintjének megfigyelésére szolgáló, rendszerint 4—5 m mélységű csőkút. Talaj-vízháztartás. A talajtérbe érkező és onnan eltávozó vízmennyiségek viszonyainak összefoglaló kifejezése. A T.-egyenlet ezeket a viszonyokat fejezi ki szimbólumokkal v. számszerű értékekkel. Általánosságban, az érkező TalajvízdúsUás
