Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Sz
Szögváltozás mérés (körkörös üzem) és körcikk- (szektoros üzem) területet is öntözni, a beállítástól függően. Szórófej fordulatszáma. A szórófej által az egységnyi idő alatt megtett fordulatok száma. Szórófej jelleggörbéje. A szórófejjel adagolt csapadék sugár menti eloszlását jellemző grafikon. A jelleggörbének ún. üzemi szakasza van, amelyen belül a szórófej a legkedvezőbb hatásfokkal üzemel. Szórófejtávolság. Az esőztető öntözéshez használt szórófejek szórási középpontjainak egymástól való távolsága. A szórófej távolság a kötési alal /.attól (négyzetes, háromszög stb.) és az optir ilisnak ítélt átfedéstől függ. Szoros csatlakozású vízlépcsők -*■ Folyócsatornázás Szórótányér. Az eleveniszapos rendszerű Simplex medence levegőztetését biztosító, függőleges tengely körül forgó berendezés. A felszállóhengerrel együtt az — aeratort alkotja. Szórtfénymérés — Nefelometria Szorzó szögmérés. A geodéziai mérésekben alkalmazott -*■ szögmérési eljárás; nem magát a szöget, hanem annak egész számú többszörösét mérik. A művelet csak -* szorzó teodolittal végezhető el. Szorzó teodolit. Vízszintes v. vízszintes és magassági szögek mérésére használatos olyan -*■ teodolit, amelynek limbusza nemcsak szabad kézzel (durván), hanem paránycsavar segítségével is forgatható. Szögdioptra. Állandó nagyságú szögek kitűzésére szerkesztett két egyszerű — dioptrából álló műszer. A dioptrák -► iránysíkjai a kitűzendő (rendszerint 90° v. 45°-os) szögben metszik egymást. A Sz. lehet kereszt, hasáb, kúp, henger v. gömb alakú. Ősi műszer, amelyet a babilóniák és a görögök is alkalmaztak már. A mérnöki gyakorlatból a Sz.-kat a -*• szögprizmák egyre jobban kiszorítják. Szögfelrakó (transzportőr). Szögek felrajzolásához és ábráról való leméréséhez használatos segédeszköz. Szögkitűzés. Geodéziai alapművelet, amelyben egy meghatározott nagyságú szög 'zárainak megfelelő pontokat tűznek ki I eiékszög kitűzésére — dioptrákat v. tükröző szögkitűző műszereket (-*- Szögtükör. — Szogpnzma) alkalmaznak. Egyéb szögeket az előzőknél sokkal bonyolultabb műszerekkel ( - Teodolit-okkal) tűznek ki. Szögletvíz. A talajszemcsék (pórusok) közötti sarkokban elhelyezkedő víz. Konkáv meniszkuszok határolják. A min. vízkapacitás része. Szögmérés (fokmérés). A geodéziában: egy pontból kiinduló térbeli irányok vízszintes vetü- letei közötti szög meghatározása. A Sz. végezhető irányméréssel és tulajdonképpeni Sz.-sel. Az utóbbi lehet -► egyszerű és — szorzó szögmérés. Mérteni szerkesztésekben a szögeket szögmérővel v. a szögfüggvények (főleg tg) alkalmazásával mérik, ill. határozzák meg. Hasonló módokat alkalmaznak a szögek felrakásakor is. Szögprizma. Állandó nagyságú szögek kitűzésére használatos geodéziai műszer; fő alkotórésze egy v. két üvegprizma és a vetítőbot. Az üvegprizmák lehetnek háromszögletűek (-► Egyszerű szögprizma), négyszögletűek és ötszögletűek. Az egyprizmás műszerek — derékszögkitűzésre és — talppontkeresésre, a két- prizmásak (-» Kettős szögprizma) pedig az előzőkön felül még -»• egyenesbe állásra is alkalmasak. Részletpont-fölvételekben igen gyakran alkalmazott műszer. (L. köv. oldal!) Szögtartó leképezés. Olyan leképezés, amelyben a szögek nagysága nem változik. Ilyen pl. a komplex változós függvények alkalmazásával végzett leképezés. A hidromechani- kában főképpen szivárgási feladatok megoldásában alkalmazzák. Szögtükör. -*• Derékszögkitűzésre és — talppontkeresésre szerkesztett, két síktükörből álló, botra erősített geodéziai műszer. (L. köv- oldal!) Szögváltozásmérés. A vízépítési műtárgyak vízszintes elmozdulásainak kimutatására kidolgozott geodéziai eljárás. A vizsgált pont elmozdulását egy—négy alappontról egy tájékozó irányhoz viszonyított elmozdulás szögértékéből számítjuk. Az elmozdulást a több alappontról és több tájékozó irányhoz képest végzett mérésekből határozhatjuk meg. (L. 687. oldal!) 685 Szórófejtávolság
