Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Sz

tényezőt jelent. Permanens Sz.-nál az idő (í) szerinti differenciálhányadosok értéke zérus. Ellentéte a nem permanens Sz., amelynek kinematikai jellemzői az időben változnak. Gyakran fordulnak elő Sz.-i jelenségek a vízgazdálkodásban az öntözéssel (Sz. öntözőcsatornákból, az öntözővíz beszivárgása a talajba), a vízrendezéssel (Sz. talajcsövek, kutak környezetében), a vízerőhasznosítással (Sz. vízfolyások medréből, Sz. műtárgyak környezetében), a vízellátással, a víztisztítással kapcsolatosan. A Sz.-i feladatok megoldásának igen kiterjedt irodalma van.

2. Sz■ jelensége az árvízvédelemben. A talajban, a talajszemcsék között végbemenő, általában lassú vízmozgás. A szivárgó víz a ->- töltést, ha annak keresztmetszeti mérete nem megfelelő, átáztatja és a -> mentett oldali rézsűn jelenik meg; ha az altalaj vízáteresztő, annak felszínén jön elő. Árvízvédelmi szempontból ez a helyzet akkor válik veszélyessé, ha a beszivárgás következtében a töltés átázása olyan mértékű lesz, hogy a belső — víz felőli — rézsű kikagylósodik, v. pedig a töltés hosszában megreped és megcsúszik. Különösen veszélyes akkor, ha a töltésbe v. annak altalajába beszivárgó, majd abból kilépő szivárgó víz sebessége olyan értéket ér el, amely a töltés anyagát v. az altalajt megbontja, és annyi anyagot hoz a felszínre, amennyi a töltés megrogyásával, a mentett oldalon -► talajtöréssel járhat. (-»• Szivárgás elleni védekezés)

Szivárgás elleni védekezés. A földtöltések állékonysága, vagyis az árvízvédelmi biztonság szempontjából veszélyes -► szivárgás megelőzésére v. megszüntetésére irányuló építési, ill. árvízvédekezési tevékenység. Töltések építésekor a szivárgás káros hatása ellen: a) a -*• mentett oldali rézsű megfelelő enyhe hajlásszögben való kialakításával; b) a mentett oldalon szűrő anyagú (kő, kavics) szivárgó, ill. vízáteresztő anyagú szivárgópadka v. szivárgószőnyeg építésével; c) a víz felőli rézsű vízzáró burkolásával ; d) a gátba épített -» agyagmaggal, beton v. vasbeton szigetelőfallal lehet védekezni.

A rézsűburkolat és a belső vízzáró fal alkalmazása csak akkor hatásos, ha a töltés vizet jól záró altalajra épül, v. pedig a beépített szigetelést szádfallal, esetleg besajtolással úgy hosszabbítják meg, hogy a gát alatti káros szivárgást is megakadályozza. A vízáteresztő altalajon épült gátak mentett oldalán kialakult hidrosztatikai nyomást, a víz kilépési sebességét, ill. azok miatt bekövetkezhető -*■ talajtörést, elsősorban a szivárgási út meghoszSzivárgás elleni védekezés 678

szabbításával, a gátalap szélességének növelésével, gát előtti vízzáró szőnyeg (-► Agyagszigetelés) készítésével v. a mélyen fekvő vízzáró rétegig le nem érő, ún. lebegő szádfal beépítésével lehet csökkenteni, ill. megakadályozni.-»■ Fedőréteggel takart vízáteresztő altalaj esetén a töltés alatti szivárgás káros hatását v.a fedőréteg alsó síkjára ható nyomás ellensúlyozására szolgáló mentett oldali szivárgópadka (-♦ Szűrőpadka), szorítógát építésével, ill. szivárgóárok, tehermentesítő kútsorok létesítésével lehet kiküszöbölni. A víz felőli oldalon a nyomások csökkentésére szolgáló vízzáró szőnyeg, agyagék v. szádfal létesítésével lehet védekezni.

— Árvízvédekezésben a szivárgás ellen a töltés víz felőli oldalán szádfalazással és földterítéssel v. újabban műanyagfólia-borítással, a mentett oldalon létesített szűrőpadkával v. szorítógáttal, ill. átázott töltés esetén -*■ földeszsák- terheléssel lehet védekezni.

Szivárgásgátlás. Az a tevékenység, amelynek során a szivárgó víz útjába vízzáró v. kevéssé vízáteresztő anyagot helyeznek, mellyel v. elzárják, v. meghosszabbítják a víz útját. (— Rejtett burkolat)

Szivárgási görbe Átázási görbe

Szivárgási sebesség (fiktív áramlási sebesség, szűrési sebesség). A szivárgó vízhozamnak és az áramlásra merőleges teljes keresztmetszetnek — a hézagok és szemcsék együttes keresztmetszetének — a hányadosa. A szivárgási tényező és a hidraulikus gradiens szorzataként a -*■ Darcy-féle képlet alapján számítható. A talajszemcsék között mozgó víz valóságos sebessége; jele: Vs. Értéke: Vs = k-i/n, ahol k = át- eresztőképességi együttható; i = hidraulikus nyomás (esés); n — hézagtérfogat. (— Áteresztőképesség)

Szivárgási tényező Áteresztőképesség, -*• K-tényező

Szivárgási veszteség. Az adott időtartam alatt az öntözőcsatorna-rendszerből a meder fenekén és rézsűjén keresztül elszivárgó víz- mennyiség. Értéke elsősorban a meder anyagától és méreteitől, valamint a talajvízszint és a vízoszlop magasságától függ. Nagysága a teljes szállított vízmennyiségre vonatkoztatva 5— 25%, szélső esetben ezt is meghaladhatja.

Szivárgási vonal. Szivárgási görbe a -*■ töltés hossztengelyére merőleges keresztmetszetben a mindenkori -*■ szivárgás felső határvonala (az a vonal, amely fölött nincs hidrosztatikai nyomás). A homogén anyagú gátak Sz.-ának elhelyezkedése függ a töltést nyomó vízoszlop magasságától, a gát keresztmetszeti alakjától, a