Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

R

Radar (rádiólokátor). Visszavert rádióhullámokkal működő bemérő készülék, amely a visz- szaverődés helyét (v. minőségét) képernyőn mutatja. A szó az angol nyelvű radio detection and longing (jelentése: rádiófölderítés és távolság- mérés) elnevezés rövidítése, de ma már világszerte csak a rövidítésnevet használják. Felhasználási köre és lehetősége rendkívül széles körű. A vízgazdálkodással kapcsolatban alkalmazzák esőfrontok vonulásának meghatározására, tehát a heves — árhullámkeltő — záporok rövid idejű előrejelzésére, hajók ködben és sötétségben való irányítására (radaros előre- v. hátrametszéssel), újabban mederfölvételeknél a mérőhajó helyzetének rögzítésére (radiolog).

Radarberendezés. A 10 000 Hz frekvencia- sávban üzemelő speciális rádió adó-vevő berendezés. Az adó által kibocsátott elektromágneses hullámok a fémtárgyakról visszaverődnek. A visszavert hullámokat a vevő fölveszi, és elektron képcsövön látható jellé alakítja. A kibocsátott és visszavert elektromágneses hullámok segítségével a R. és a tárgyak közötti távolság megállapítható.

A R.-t a hajózásban széles körben alkalmazzák a rossz látási viszonyok közötti tájékozódás és helymeghatározás céljából.

Radarbója. Olyan kitűzőjel, melyről a -*■ radarberendezés elektromágneses hullámai visz- szaverődnek, és a radarernyőn egyértelmű jelet adnak. A R. a hagyományos kitűzőjelhez hasonlóan vaslemezből készül, de annál általában nagyobb méretű.

Radarjelzők Hajóútkitűzés

Radar mélységmérő. Mederfölvevő műszer, amely a vízmélységet visszaverődő radarhullámmal méri. Szokásosabb a radiolog, vagyis az ultrahangos mélységmérővel kombinált típus. Ez utóbbi a mélységet ultrahanggal és a parttól való távolságot radarral méri, azaz közvetlenül bemért keresztszelvényt lehet készíteni. (-*- Mederfölvétel)

Radiális átömlés. Valamely szerkezethez viszonyítva sugárirányú folyadékmozgás (pl. a folyadék sugárirányú átömlése vízgépeken).

Radiálrendszer Sugaras csatornarendszer

Radioaktivitás. Némely anyag fizikai tulajdonsága. Az anyagok korpuszkuláris sugarakat bocsátanak ki magukból, amelyek áthatolóképessége nagy, és a levegőt ionizálják. Az a-suga- rak pozitív töltésű hélium-ionok, a /^-sugarak elektronok, a y-sugarak pedig nagy energiájú elektromágneses sugarak. Nevét az elsőnek fölfedezett radioaktív anyagról, a rádiumtól kapta. A radioaktív bomlásra jellemző adat a másodpercenként elbomló és a kiinduláskor meglevő atomok viszonya, a X bomlási állandó, ill. az az idő, amely alatt a kiinduláskor meglevő atomok fele R. következtében szétesik, az ún. T felezési idő. A kettő között T = 0,693 összefüggés áll fenn. Az Urán I. felezési ideje 4,5-lO9 év, míg a tórium C'-é 3 • 10 — 7 mp. A vízgazdálkodásban nyomjelző anyagként, ill. mérési feladatokhoz (tömörség, nedvességtartalom, koncentráció) használják. (-»- Izotópok)

Radioaktív kútszelvényezés. A kútfúrás rétegsorának megállapítására szolgáló eljárás, amely az elektromos kútszelvényezéssel szemben béléscsövezett furatban is elvégezhető. A fúrással harántolt rétegek természetes radioaktív sugárzásának méréséből álló természetes