Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Ny
Nyúlósság ték, út, vasút, távvezeték térképen v. természetben nyomkereséssel meghatározott irányvonala. Nyomvonalas vízi létesítmény Termőföldek védelme Nyugalmi állapot. Egyes élőlények kedvezőtlen hatásokra élettevékenységüket minimumra csökkentve Ny.-ba kerülnek. Ilyen állapotban gyakran feltűnő alaktani változáson esnek át (pl. encisztálódnak, nyugalmi alak, akineton). A kiváltó ok lehet hideg, az évszakok változása (téli álom), kiszáradás (-► Anabió- zis) stb. A kedvezőtlen ok megszűntével a nyugalmi időszak elmúlik és az élőlény aktív állapotba kerülve tovább éli aktív életét. Nyugati Főcsatorna. A -*■ Tiszalöki Vízlépcsőre támaszkodó öntözőrendszer 1963—64- ben épült második főcsatornája. A -* Keleti Főcsatornából Tiszavasvárinál ágazik ki s a Hortobágyi medence nyugati szélén haladva torkollik a Tiszakeszi Öntözőrendszer főcsatornájába. Hossza 42,6 km. 26 ezer ha öntözését és 6 ezer ha halastó vízellátását biztosítja. Nyugodt-vízjárású vízfolyás. Olyan vízfolyás, amelynek vízállásgörbéje hegyes csúcsok nélküli, lapos ívekből álló vonal, a nagyvízi, valamint kisvízi vízhozamai közötti arány pedig viszonylag kicsiny. Ellentéte a heves vízjárású vízfolyás, a kettő közötti átmenet a vegyes vízjárású vízfolyás. Nevezik nem szabatosan: kiegyenlített vízjárású vízfolyásnak is. A Ny.-ok vízgyűjtő területe nagyobbrészt vízáteresztő talajú, mérsékelt hajlású lejtőkkel tarkított, erdőkkel v. más növénytakaróval fedett. A vízgyűjtő területen a csapadék időbeli eloszlása rendszerint egyenletes és a tavaszi olvadás általában fokozatos. Az ilyen vízfolyás a legnagyobb szárazságban sem apad ki, árvízi és kisvízi vízhozamának aránya sokkal kisebb, mint a heves vízjárású vízfolyásoké. Nyugtalan terep. Az egyirányú, egyenletes esést zavaró terephullámokkal szabálytalanul szabdalt terepfelszín elnevezése. Nyugvó egyensúly (statikai egyensúly). Olyan egyensúlyi állapot, amelyben a rendszer minden tagja nyugalomban van, szemben a mozgási egyensúlyi állapottal (a mozgási egyensúllyal), amelyben a rendszer egyes tagjai permanens állandó mozgással mozognak, vagyis amelyben a mozgást gerjesztő és a mozgást kező erők a mozgás folyamán egyensúlyban vannak. Nyújtó tavak. A kisebb, 10—15 kh-as 1 m-es átlagos vízmélységű termelő tavak. Ennél nagyobb vízmennyiségre csak a vízpótló tárolótavaknak van szükségük v. azoknak a tavaknak, melyeknek szivárgási és a párolgási veszteségük nagy. Nyújtott ciklois -► Trochoid görbe Nyúlgát. Ideiglenes jellegű, földből v. földből és földeszsákból, valamint földből és pallókból v. rőzséből (-*• Rőzseművek) rövid idő alatt létesíthető, kis méretű (50—60 cm koronaszélességű) gát, melyet a töltés koronáját meghaladó magasságú árvíz esetén — töltés- meghágás ellen — építenek. Gyakran alkalmazott formája az ún. deszkabéléses, ill. pallófalas Ny., mely egymástól 80—100 cm távolságban, a gátkorona (-► Töltéskorona) vízoldali élén levert karók mögé helyezett, földdel megtámasztott, élével egymásra állított pallókból álló fal. A Ny. magassága általában 60—70 cm. A Ny., a kiöntött árvizek lokalizálására is alkalmazható. Nyúlós folyadék (viszkózus folyadék). Olyan folyadék, amelyben nemcsak nyomó-, hanem nyíróerők (nyírófeszültségek, t) is keletkezhetnek. A nyírófeszültségek nagysága arányos a sebesség (v) irányára merőleges irányú sebességdr változással, vagyis T = 7j —. A kifejezésben rj a folyadék nyúlósságát, viszkozitását jellemző dinamikai viszkozitási tényező. (-*■ Belső súrlódás, Nem nyúlós folyadék) Nyúlósság -► Belső súrlódás Nyúlgát
