Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Á

Árvízvédelmi gátőrtelep. A -* védelmi vonal (védgát) meghatározott szakaszának (az ún. -*■ gátórjárásnak) központja. Itt van elhelyezve a védgát és tartozékainak gondozását ellátó, védekezési feladatokat is végző -*■ gátőr lakóépülete és az ahhoz tartozó melléképületek, az árvízvédelmi telefonállomás, az árvízvédelmi szertár és munkásszállás. A gátőr lakóépületében — a gátőrházban — a vonalon hivatalos teendőÁrvízvédelmi gátőrtelep 44

Modern gátőrtelep

iket végzők részére szolgálati szállás, ha pedig -*• szakaszvédelmi központ is, szolgálati szobák is vannak.

Árvízvédelmi művek védelme. Az árvíz- védelmi töltésen és a töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított 10—10 m távolságon belül nem szabad ásni, szántani, fát (bokrot) ültetni, a talaj szerkezetét bármi módon megbontani. Ebben a sávban csak a vízügyi szerv engedélyével szabad a földdel szilárd kapcsolatban levő bármilyen építményt emelni, anyagot tömegesen tárolni, a töltésen közlekedni, állatot hajtani v. legeltetni, és csak a kijelölt átjáróhelyen szabad a töltésen keresztül átjárni (Vt. 26. § vhr. 56. §). (-«■ Hullámtérhasznosítás)

Árvízvédelmi osztag. A gépesített árvédekezési munkák ellátására az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet (ÄBKSZ) és a vízügyi igazgatóságok keretében szervezett, jól kiképzett, zárt és fegyelmezett, gyorsan mozgó alakulat. Az osztag létszáma — mely mérnökből, technikusból, gépészekből, villany- szerelőkből, ácsokból, hajósokból és egyéb szakemberekből áll — 60—100 fő. Fölszereléséhez tehergépkocsik, személygépkocsik, darus gépkocsik, vízi járművek (motorcsónakok és hídmezők), gépi cölöp- és szádfalverők, világítóberendezések, Pátria-lemezek, gerendák, cölöpök stb. tartoznak. Az Á. feladata a -► szádfalazás, a cölöpözés, a munkahely megvilágítása, a vízi anyagszállítás. A fegyelmezett, összeszokott osztag hagyományos védekezési munkákon is igen jól használható.

Árvízvédelmi szertár. Az árvízvédekezés céljaira szolgáló eszközök és anyagok tárolására alkalmas épület.

Árvízvédelmi tároló (tér). Az árvíz csúcsát tartja vissza. Ha a tározómedence kizárólagos feladata az árvíz visszatartása, akkor az elnevezése Á., ha viszont a medence térfogatának egy részét tartjuk csak fenn ilyen célra, akkor az árvíztározásra fenntartott térfogat neve árvédelmi tárolótér. Az Á.-t árvíz után mielőbb ki kell üríteni, hogy újabb árvíz fogadására üresen álljon.

Árvízvédelmi telefonhálózat. Az árvíz- védelmi vonalakat az ->- árvízvédekezés központjaival összekötő, az árvízvédekezés lebonyolítását szolgáló, a postai telefonhálózattól független hírközlő berendezés. Segítségével a védelemvezetés központja állandó kapcsolatot tart a szakaszvédelem vezetőivel és a gátőrházakkal. Az Á. az árvízvédekezés időszakán kívül a vízügyi igazgatóságok üzemi telefonhálózataként működik.

Árvízvédelmi tervek és nyilvántartások.

Az ->- árvízvédekezés tervszerű, rendezett lebonyolításának segédletei. Részei: a) elszigetelési (lokalizációs) terv; b) -*■ kiürítési (visszatelepítési) és -► mentési terv.

A nyilvántartások részei: a) általános helyszínrajz ; b) részletes helyszínrajzok; c) az árvíz- védelmi művek hossz-szelvényei; e) -*■ mintakeresztszelvények; e) a töltésbe épített műtárgyak kimutatása.

A tervek és nyilvántartások készítésének irányelveit az Országos Árvíz- és Belvízvédekezési Szabályzat tartalmazza.

Árvízvédelmi töltés Töltés

Ásatag víz -*■ Reliktum v. fosszilis víz

Ásófúró. 1—4 m mélységig használt kézi -*■ fúrószerszám. Főként oszlop- és cölöplyukak készítésére alkalmazzák, a talajfeltárásnak is egyik segédeszköze. Kisebb kútfúrások esetében, az iránycső elhelyezésére szolgáló aknapótló lyukak kifúrásakor is használható.

Ásott kút. Olyan kis 0-jű, kőből v. téglából falazott, ill. kútgyűrűkből készített kút, amelynek földkiemelését kézi erővel végzik.

Ásvány. A szilárd földkéreg természetes eredetű homogén alkotórésze. Általában szervetlen (ritkán szerves) eredetű, a víz, a higany és a kőolaj kivételével mindig szilárd halmazálla-